Ezekiel 29

A tizedik esztendőben, a tizedik hónapban, a hónap tizenkettedikén lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:

I te tekau o nga tau, i te tekau o nga marama, i te tekau ma rua o nga ra o te marama, ka puta mai te kupu a Ihowa ki ahau; i mea,

Embernek fia! vesd tekintetedet a Faraóra, Égyiptom királyára, és prófétálj ellene és egész Égyiptom ellen.

E te tama a te tangata, anga atu tou mata ki a Parao kingi o Ihipa; poropititia he he mona, mo Ihipa katoa hoki.

Szólj és mondjad: Így szól az Úr Isten: Ímé, én ellened *megyek,* Faraó, Égyiptom királya, te nagy krokodil, a ki fekszik folyói közepette, a ki ezt mondja: Enyém az én folyóm, és én teremtettem magamnak.

Korero, mea atu, Ko te kupu tenei a te Ariki, a Ihowa; Hei hoariri tenei ahau mou, e Parao kingi o Ihipa, e te tarakona nui e takoto na i waenganui i ona awa; nana nei te kupu, Naku taku awa, naku ano i hanga hei mea maku.

És horgokat vetek szádba, és azt cselekszem, hogy folyóid halai odaragadjanak pikkelyeidhez, és kivonszlak folyóid közepéből, és folyóid minden halait, melyek odaragadnak pikkelyeidhez.

A ka maka e ahau he matau ki ou kauae, ka meinga ano e ahau nga ika o ou awa kia piri ki ou unahi; ka tangohia mai ano koe e ahau i waenganui o ou awa, me nga ika katoa o ou awa e piri ana ki ou unahi.

És kivetlek a pusztába téged és folyóid minden halát; a mező színére esel; egybe nem szedetel s nem gyűjtetel; a földi vadaknak s az égi madaraknak adlak eledelül.

Ka waiho ano koe e ahau, he mea kua maka atu ki te koraha, a koe me nga ika katoa o ou awa; ka hinga koe ki runga ki te mata o te parae; e kore koe e kohikohia, e kore e huihuia: kua tukua atu koe e ahau hei kai ma te kirehe o te whenua, ma te ma nu o te rangi.

És megtudják mindnyájan Égyiptom lakói, hogy én vagyok az Úr. Mivelhogy ők nádszál-bot valának Izráel házának;

A ka mohio nga tangata katoa o Ihipa ko Ihowa ahau; he kakaho hoki ratou kua waiho nei hei tokotoko mo te whare o Iharaira.

Melyet ha megfognak kezökkel, összetörsz, s felhasítod egész vállokat, és ha reád támaszkodnak, összeroppansz, s megrázod egész derekokat:

No te hopukanga atu a to ratou ringa i a koe, whati pu koe, haea ana e koe o ratou pokohiwi katoa: i to ratou okiokinga ki runga ki a koe, whati pu koe, wiri ana i a koe o ratou hope katoa.

Ezokáért így szól az Úr Isten: Ímé, hozok ellened fegyvert, és kivágok belőled embert és barmot.

Mo reira ko te kupu tenei a te Ariki, a Ihowa; Tenei ahau te kawe nei i te hoari ki runga ki a koe, ka hatepea atu ano e ahau te tangata me te kararehe i roto i a koe.

És legyen Égyiptom földje pusztasággá és sivataggá, és megtudják, hogy én vagyok az Úr. Mivelhogy azt mondja: A folyó enyém, és én teremtettem:

Ka ururuatia ano te whenua o Ihipa, ka tuheatia; a ka mohio ratou ko Ihowa ahau: mona hoki i ki, Naku te awa, naku ano i hanga.

Ezokáért ímé, én ellened *megyek,* és folyóid ellen, és teszem Égyiptom földjét nagy pusztaságok pusztaságává Migdoltól fogva Siénéig, és Szerecsenország határáig.

Mo reira hei hoariri tenei ahau mou, mo ou awa, ka meinga ano e ahau te whenua o Ihipa kia ururua rawa, hei tuhea, i te taumaihi o Hewene tae noa atu ki te rohe o Etiopia.

Ne menjen át azon emberi láb, se baromi láb ne menjen át rajta, és ne lakják negyven esztendeig.

E kore tetahi waewae tangata e tika na reira, e kore ano te waewae kararehe e tika na reira, e wha tekau nga tau e kore ai a reira e nohoia.

És adom Égyiptom földjét pusztaságra az elpusztult földek között, s városai lesznek az elpusztult városok közt pusztaságban negyven esztendeig, és eloszlatom az égyiptomiakat a nemzetek közé, s szétszórom őket a tartományokba.

Ka meinga ano e ahau te whenua o Ihipa kia tuheatia i waenganui o nga whenua tuhea, me ona pa i roto i nga pa kua urutuatia, e wha tekau nga tau e tuhea ai: ka marara ano i ahau nga Ihipiana ki roto ki nga iwi, ka titaria ki nga whenua.

Mert így szól az Úr Isten: Negyven esztendő múlva egybegyűjtöm az égyiptomiakat a népek közül, kik közé szétszórattak.

Ko te kupu hoki tenei a te Ariki, a Ihowa, I te mutunga o nga tau e wha tekau ka huihuia mai e ahau nga Ihipiana i roto i nga iwi i whakamararatia atu ai ratou.

És visszahozom Égyiptom foglyait s visszaviszem őket Pathrós földjére, az ő eredetök földjére, és ott lesznek alacsony királyság.

Ka whakahokia mai e ahau a Ihipa i te whakarau, ka whakahokia ratou ki te whenua o Patoro, ki te whenua i tupu mai ai ratou, a hei kingitanga iti ratou ki reira.

A *többi* királyságokhoz képest alacsony lészen s többé nem emeli magát a nemzetek fölé; és megkevesbítem őket, hogy el ne tapodják a nemzeteket.

Ko te iti rawa ia i roto i nga kingitanga, e kore ano e neke ake i muri nei ki runga ake i nga iwi: maku hoki ratou e whakaiti, e kore ai ratou e whakahaere tikanga i roto i nga iwi.

És nem lesz többé Izráel házának bizodalma, mely vétekre emlékeztessen *engem,* midőn feléje hajlanak, és megtudják, hogy én vagyok az Úr Isten.

E kore ano e waiho hei okiokinga mo te whare o Iharaira, hei whakamahara ki te he, i a ratou ka anga nei, ka whai i a ratou; a ka mohio ratou ko te Ariki ahau, ko Ihowa.

És lőn a huszonhetedik esztendőben, az első hónapban, a hónap elsején, lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:

Na, i te rua tekau ma whitu o nga tau, i te tuatahi o nga marama, i te tuatahi o nga ra o te marama, ka puta mai te kupu a Ihowa ki ahau; i mea,

Embernek fia! Nabukodonozor Babilon királya nagy fáradsággal fárasztotta seregét Tírus ellen: minden fő megkopaszult és minden váll feltört; de jutalma nem lőn néki és seregének Tírusból a fáradságért, a melylyel miatta fáradott.

E te tama a te tangata, he nui te mahi i whakamahia ai tana ope e Nepukareha kingi o Papurona ki Taira: pakira katoa nga matenga, pahore katoa nga pokohiwi: kahore hoki he utu i a ia, ratou ko tana ope mo Taira, mo te mahi i mahi ai ia ki reira.

Ennekokáért így szól az Úr Isten: Ímé, én Nabukodonozornak a babiloni királynak adom Égyiptom földjét, és elviszi gazdagságát, s elragadja ragadományát, s elprédálja prédáját, és *ez* lesz jutalma seregének.

Mo reira ko te kupu tenei a te Ariki, a Ihowa; Nana, ka hoatu e ahau te whenua o Ihipa ki a Nepukareha kingi o Papurona, a ka riro i a ia ona mano, ka pahuatia ona taonga; ka murua hoki ana mea, a ko tena hei utu ki tana ope.

Fizetésül, a melyért fáradott, adom néki Égyiptom földjét, mert értem cselekedtek, ezt mondja az Úr Isten.

Kua hoatu e ahau te whenua o Ihipa ki a ia hei utu mo tana mahi i mahi ai ia; ko ta ratou hoki i mahi ai, he mea maku, e ai ta te Ariki, ta Ihowa.

Azon a napon szarvat sarjasztok Izráel házának, és a te szádat megnyitom közöttök, és megtudják, hogy én vagyok az Úr.

A taua ra ka meinga e ahau he haona kia wana mo te whare o Iharaira, ka hoatu ano e ahau ki a koe he kuihitanga mo te mangai i waenganui i a ratou; a ka mohio ratou ko Ihowa ahau.