Isaiah 52

 Vakna upp, vakna upp, ikläd dig      din makt, o Sion;  ikläd dig din högtidsskrud, Jerusalem,      du heliga stad;  ty ingen oomskuren eller oren skall vidare      komma in i dig.

Serkenj föl, serkenj föl, öltözd fel erősségedet, Sion, öltözzél fel ékességed ruháiba, Jeruzsálem, szent város, mert nem lép te beléd többé körülmetéletlen, tisztátalan!

 Skaka stoftet av dig, stå upp      och intag din plats, Jerusalem;  lös banden från din hals,      du fångna dotter Sion.

Rázd ki magad a porból, kelj fel, ülj fel Jeruzsálem, oldd ki magadat nyakad bilincseiből, Sion fogoly leánya!

Ty så säger HERREN: I haven blivit sålda för intet; så skolen I ock utan penningar bliva lösköpta.

Mert így szól az Úr Isten: Ingyen adattatok el, és nem pénzen váltattok meg!

Ja, så säger Herren, HERREN: Mitt folk drog i forna dagar ned till Egypten och bodde där såsom främlingar; sedan förtryckte Assur dem utan all rätt.

Mert így szól az Úr Isten: Égyiptomba ment alá népem először, hogy ott bujdossék, és azután Assiria nyomorgatá őt ok nélkül.

Och vad skall jag nu göra här, säger HERREN, nu då man har fört bort mitt folk utan sak, nu då dess tyranner så skräna, säger HERREN, och mitt namn beständigt, dagen igenom, varder smädat?

És most mit tegyek itt? szól az Úr, hiszen népem elvitetett ok nélkül, és a rajta uralkodók ujjonganak, szól az Úr, és nevem szüntelen mindennap gúnyoltatik.

Jo, just därför skall mitt folk få lära känna mitt namn, just därför skall det förnimma på den dagen, att jag är den som talar; ja, se här är jag.

Ezért hadd ismerje meg népem az én nevemet, ezért ama napon! Hogy én vagyok, a ki mondom: Ímé, itt vagyok!

 Huru ljuvliga äro icke glädjebudbärarens fotsteg,      när han kommer över bergen  för att förkunna frid och frambära gott budskap      och förkunna frälsning,  i det han säger till Sion:      »Din Gud är nu konung!»

Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai, a ki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet, a ki ezt mondja Sionnak: Uralkodik a te Istened!

 Hör, huru dina väktare upphäva sin röst      och jubla allasammans,  ty de se för sina ögon, huru HERREN      vänder tillbaka till Sion.

Halld őrállóidat! felemelik szavokat, ujjonganak egyetemben, mert szemtől-szembe látják, hogy mint hozza vissza Siont az Úr!

 Ja, bristen ut i jubel tillsammans,      I Jerusalems ruiner;  ty HERREN tröstar sitt folk,      han förlossar Israel.

Ujjongva énekeljetek mindnyájan, Jeruzsálem romjai, mert megvígasztalá az Úr népét, megváltá Jeruzsálemet.

 HERREN blottar sin heliga      arm inför alla hedningars ögon,  och alla jordens ändar få se      vår Guds frälsning.

Feltűrte az Úr szent karját minden népeknek szemei előtt, hogy lássák a föld minden határai Istenünk szabadítását!

 Bort, bort, dragen ut därifrån,  kommen icke vid det orent är;  dragen ut ifrån henne, renen eder,  I som bären HERRENS kärl.

Távozzatok, távozzatok, jertek ki, onnan, tisztátalant ne illessetek, jertek ki közülök, tisztítsátok meg magatokat, a kik az Úr edényeit hordozzátok.

 Se, I behöven icke draga ut med hast,  icke vandra bort såsom flyktingar,  ty HERREN går framför eder,  och Israels Gud slutar edert tåg.                   Jesaja, 53 Kapitlet               Herrens tjänares lidande och                      förhärligande.

Mert ne sietséggel jertek ki, és ne futással menjetek; mert előttetek megy az Úr, és követni fog Izráel Istene!

 Se, min tjänare skall hava framgång;  han skall bliva upphöjd och stor och högt uppsatt.

Ímé, jó szerencsés lesz szolgám, magasságos, felséges és dicső lesz nagyon.

 Såsom många häpnade över honom,  därför att hans utseende var vanställt mer än andra människors  och hans gestalt oansenligare än andra människobarns,

Miképen eliszonyodtak tőled sokan, oly rút, nem emberi volt ábrázatja, és alakja sem ember fiaié volt:

 så skall han ock väcka förundran hos många folk;  ja, konungar skola förstummas i förundran över honom.  Ty vad aldrig har varit förtäljt för dem, det få de se,  och vad de aldrig hava hört, det få de förnimma.

Akképen ejt ámulatba sok népeket; fölötte a királyok befogják szájokat, mert a mit nékik nem beszéltek volt, azt látják, és mit nem hallottak volt, arra figyelnek.