Ezra 5

И пророците, пророк Агей и Захария, синът на Идо, пророкуваха на юдеите, които бяха в Юда и Ерусалим в Името на Израилевия Бог, който беше над тях.

És prófétálának a próféták, Aggeus, a próféta és Zakariás az Iddó fia a zsidóknak, a kik valának Júdában és Jeruzsálemben, *szólván* nékik az Izráel Istenének nevében.

Тогава Зоровавел, синът на Салатиил, и Иисус, синът на Йоседек, станаха и започнаха да строят Божия дом в Ерусалим, и с тях бяха Божиите пророци, които ги подкрепяха.

Akkor fölkelének Zorobábel, Sealtiél fia és Jésua, a Jósádák fia, és hozzá kezdének Isten háza építéséhez, mely Jeruzsálemben van, s velök valának Isten prófétái, támogatván őket.

В онова време областният управител отсам реката Татанай и Сетар-Вознай, и съслужителите им дойдоха при тях и им казаха така: Кой ви заповяда да строите този дом и да издигате тази стена?

Abban az időben jöve hozzájok Tattenai folyóvizen túli helytartó, és Sethar-bóznai és társaik, és így szólának nékik: Ki adott néktek szabadságot, hogy e házat építsétek s e kőfalat készítsétek?

И ние им казахме кои бяха имената на мъжете, които градяха зданието.

Ekkor megmondánk nékik ily módon, hogy kik ama férfiak névszerint, kik ez épületet építik.

Но върху старейшините на юдеите беше окото на техния Бог, така че не ги спряха, докато не се отнесе работата до Дарий и се даде писмен отговор за нея.

És az ő Istenök szeme vala a zsidók vénein, hogy nem akadályozzák meg őket az építésben, míg az ügy Dárius elébe jutand, a mikor is levélben fognak felelni e dologra nézve.

Ето препис от писмото, което областният управител отвъд реката Татанай, Сетар-Вознай и съслужителите му, персийските чиновници, които са отвъд реката, пратиха до цар Дарий.

Mássa a levélnek, melyet küldött Tattenai folyóvizen túli helytartó, és Sethar-bóznai és az ő társai, az Afarsakeusok, a kik a folyóvizen túl lakának, Dárius királyhoz.

Пратиха му писмо, в което беше писано така: На цар Дарий всяко благополучие!

Tudósítást küldének ugyanis hozzá, ekként levén az írva: "Dárius királynak minden békesség!

Нека бъде известно на царя, че ходихме в юдейската област при дома на великия Бог, и той се строи с големи камъни, и в стените се поставят дървета; и това дело се върши усърдно и успява в ръцете им.

Tudtára legyen a királynak, hogy elmentünk Júda tartományába, a nagy Istennek házához, és az építtetik nagy kövekből, és fa rakatik a falakra, és e munka szorgalmatosan folyik, és jó szerencsés lészen az ő kezök által.

Тогава попитахме онези старейшини и им казахме така: Кой ви разреши да строите този дом и да издигате тези стени?

Ekkor megkérdénk azokat a véneket, ily módon szólván hozzájok: Ki adott néktek szabadságot, hogy e házat építsétek, s hogy e kőfalat készítsétek?

Попитахме ги също и за имената им, за да ти съобщим и да запишем имената на мъжете, които ги предвождат.

Sőt még neveiket is megkérdeztük tőlük, hogy tudassuk veled, hogy megírhassuk azon férfiak nevét, kik fejeik.

А те ни дадоха отговор и казаха: Ние сме слуги на Бога на небето и земята и строим наново дома, който е бил построен преди много години. Един велик израилев цар го беше построил и завършил.

És ekképen felelének nékünk, mondván: Mi az Ő, a menny és föld Istenének szolgái vagyunk, és építjük e házat, mely ennekelőtte sok esztendőkön át meg vala építve, és Izráelnek egy nagy királya építé és végezé be azt.

Но понеже бащите ни разгневиха небесния Бог, Той ги предаде в ръката на вавилонския цар Навуходоносор, халдееца, който разруши този дом и отведе народа във Вавилон.

De minekutána haragra ingerelték volt atyáink a mennynek Istenét, adá őket a Babilóniabeli Káldeus királynak, Nabukodonozornak kezébe, a ki e házat lerontotta, és a népet Babilóniába rabságra vitte.

Но в първата година на вавилонския цар Кир, цар Кир издаде заповед да се построи наново този Божи дом.

Azonban Czírusnak, Babilónia királyának első esztendejében Czírus király szabadságot adott, hogy Istennek ezt a házát megépítenék.

И златните и сребърните вещи на Божия дом, които Навуходоносор беше взел от храма, който е в Ерусалим, и беше отнесъл във вавилонския храм, тях цар Кир извади от вавилонския храм и те бяха предадени на Сасавасар — така е името му — когото направи областен управител.

Sőt az Isten házához való arany és ezüst edényeket is, a melyeket Nabukodonozor hozott vala el a jeruzsálemi templomból s bevitte volt azokat a babilóniai templomba, kihozatá Czírus király a babilóniai templomból s adatá azokat annak a Sesbassár nevűnek, a kit helytartóul rendelt;

И му каза: Вземи тези вещи, иди, положи ги в храма, който е в Ерусалим, и нека се построи Божият дом на мястото му.

És monda néki: Vedd ez edényeket, menj és helyezd el azokat a jeruzsálemi templomba, és az Isten háza építtessék meg *előbbi* helyén.

Тогава този Сасавасар дойде и положи основите на Божия дом, който е в Ерусалим. Оттогава досега домът се строи, но още не е довършен.

Ekkor ez a Sesbassár eljött, letevé az Isten házának alapkövét, mely Jeruzsálemben van, és attól fogva mindeddig építtetik, és még sem végződött be.

И така, ако е угодно на царя, нека се потърси в царската съкровищница там, във Вавилон, дали наистина е била издадена заповед от цар Кир да се построи този Божи дом в Ерусалим. И нека царят ни изпрати волята си за това.

Mostan azért, ha tetszik a királynak, nézzen utána valaki a király kincstartó házában, ott Babilóniában, ha úgy van-é, hogy Czírus király szabadságot adott az Isten házának megépítésére, mely Jeruzsálemben van, s a király akaratját erre nézve küldje hozzánk."