Isaiah 17

论大马士革的默示：看哪，大马士革已被废弃，不再为城，必变作乱堆。

Jövendölés Damaskus ellen. Ímé Damaskus városa elpusztíttatik, és romok halmává lesz;

亚罗珥的城邑已被撇弃，必成为牧羊之处；羊在那里躺卧，无人惊吓。

Aróer városai elhagyatnak, *és* barmokéi lesznek, a melyek ott fognak nyugodni háborítatlanul.

以法莲不再有保障；大马士革不再有国权；亚兰所剩下的必像以色列人的荣耀消灭一样。这是万军之耶和华说的。

És vége lesz Efraim erősségének, és Damaskus királyságának; Siria maradéka úgy jár, mint az Izráeliták dicsősége, ezt mondja a seregeknek Ura.

到那日，雅各的荣耀必至枵薄；他肥胖的身体必渐瘦弱。

És lesz ama napon: megvékonyul a Jákób dicsősége, és húsa kövérsége megösztövéredik.

就必像收割的人收敛禾稼，用手割取穗子，又像人在利乏音谷拾取遗落的穗子。

És lészen, mint mikor az arató összefogja a gabonát és a kalászokat kezével learatja, és lészen, mint mikor valaki kalászokat szed össze a Refáim völgyében;

其间所剩下的不多，好像人打橄榄树─在尽上的枝梢上只剩两三个果子；在多果树的旁枝上只剩四五个果子。这是耶和华─以色列的　神说的。

És csak mezgérlés marad belőlök, mint az olajfa megrázásakor két-három bogyó az ágak hegyén, négy-öt a gyümölcsfának lombjai közt, így szól az Úr, Izráel Istene.

当那日，人必仰望造他们的主，眼目重看以色列的圣者。

Ama napon Teremtőjére tekint az ember, és szemei Izráel Szentjére néznek;

他们必不仰望祭坛，就是自己手所筑的，也不重看自己指头所做的，无论是木偶是日像。

És nem tekint az oltárokra, kezeinek alkotmányára, és a miket ujjai csináltak, nem nézi azokat, a berkeket és a nap-oszlopokat.

在那日，他们的坚固城必像树林中和山顶上所撇弃的地方，就是从前在以色列人面前被人撇弃的。这样，地就荒凉了。

Erős városai olyanok lesznek ama napon, mint elhagyott erdő és hegytető, a melyeket elhagytak volt Izráel fiai előtt, és pusztasággá lesznek.

因你忘记救你的　神，不记念你能力的磐石；所以，你栽上佳美的树秧子，插上异样的栽子。

Mert elfelejtkeztél megszabadító Istenedről, és nem emlékeztél meg erős kőszáladról, ez okért ültetél gyönyörűséges ültetéseket, és idegen vesszőt plántáltál beléjök;

栽种的日子，你周围圈上篱笆，又到早晨使你所种的开花；但在愁苦极其伤痛的日子，所收割的都飞去了。

A mely napon elültetted, körül sövényezéd és reggelre magodat felvirágoztatád: *de* nem lészen aratás sebeidnek és nagy fájdalmadnak napján!

唉！多民鬨嚷，好像海浪匉訇；列邦奔腾，好像猛水滔滔；

Jaj a sok nép zúgásának, a kik úgy zúgnak, mint a tenger zúgása, és a népségek háborgásának, a kik háborognak, mint erős vizek!

列邦奔腾，好像多水滔滔；但　神斥责他们，他们就远远逃避，又被追赶，如同山上的风前糠，又如暴风前的旋风土。

A népségek, mint sok vizek háborgása, úgy háborognak, de megdorgálja azt és elfut messzire, és elragadtatik, mint a hegyek polyvája szél előtt és mint pozdorja a forgószél előtt;

到晚上有惊吓，未到早晨他们就没有了。这是掳掠我们之人所得的分，是抢夺我们之人的报应。

Estvének idején rémülés száll reájok *és* minekelőtte megvirrad, nem lesznek: ez jutalmok pusztítóinknak és sorsok rablóinknak!