Ezekiel 9

И извика в ушите ми със силен глас и каза: Приближете се, палачи на града, всеки с оръжието си за изтребление в ръка!

És kiáltá füleimbe nagy felszóval, mondván: Hozzátok el a városra a meglátogatásokat, kinek-kinek a kezében legyen vesztő eszköze.

И ето, шестима мъже идваха по пътя от горната порта, която е обърната на север, всеки с оръжието си за разрушение в ръка, и сред тях имаше един мъж, облечен в лен, с писарска мастилница на кръста си. И влязоха и застанаха при бронзовия олтар.

És ímé hat férfi jő vala a felső kapu útjáról, a mely északra néz vala, mindeniknek kezében zúzó eszköze, egy férfi pedig köztük gyolcsba vala öltözve, és íróeszköz vala derekán. És bemenének és állának az érczoltár mellé.

И славата на Израилевия Бог се издигна от херувимите, над които беше, към прага на дома. И Той извика към облечения в лен мъж, който имаше на кръста си писарска мастилница.

És Izráel Istenének dicsősége elvonula a Kérubról, a mely fölött vala, a ház küszöbéhez, és kiálta a gyolcsba öltözött férfiúnak, a kinek derekán íróeszköz vala.

И ГОСПОД му каза: Мини през града, през Ерусалим, и сложи белег върху челата на мъжете, които въздишат и плачат заради всичките гнусотии, които стават сред него.

És monda az Úr néki: Menj át a város közepén, Jeruzsálem közepén, és jegyezz egy jegyet a férfiak homlokára, a kik sóhajtanak és nyögnek mindazokért az útálatosságokért, a melyeket cselekedtek annak közepében.

А на другите чух да казва: Минете след него през града и поразявайте; окото ви да не пощади и да не пожалите!

És amazoknak mondá az én hallásomra: Menjetek át a városon ő utána, és vágjátok; ne kedvezzen a ti szemetek, és ne szánakozzatok:

Старци, младежи и девици, деца и жени — убивайте до изтребване! Но не се доближавайте до никого от тези, върху които е белегът. И започнете от светилището Ми. И те започнаха от старейшините, които бяха пред дома.

Vénet, ifjat, szűzet, gyermeket és asszonyokat öljetek meg mind egy lábig, de azokhoz a férfiakhoz, a kiken a jegy van, ne közelítsetek, és az én templomomon kezdjétek el. Elkezdék azért a vén férfiakon, a kik a ház előtt valának.

И им каза: Осквернете дома и напълнете дворовете с убити. Излезте! И те излязоха и поразяваха в града.

És mondá nékik: Fertőztessétek meg a házat, és töltsétek meg a pitvarokat megölettekkel. Menjetek ki. És kimenének és öldöklének a városban.

А когато те поразяваха и аз останах, паднах на лицето си и виках, и казах: О, Господи БОЖЕ! Ще изтребиш ли целия остатък на Израил, като изливаш гнева Си върху Ерусалим?

És lőn, hogy levágák őket, és én megmaradtam és esém az én orczámra és kiálték és mondék: Ah, ah, Uram Isten, avagy ki akarod-é írtani Izráel egész maradékát, mikor kiöntöd búsulásodat Jeruzsálemre?

А Той ми каза: Беззаконието на израилевия и юдовия дом е твърде голямо и земята е пълна с кръв, и градът — пълен с извращения, защото казват: ГОСПОД е изоставил земята и ГОСПОД не вижда.

És mondá nékem: Izráel és Júda házának vétke felette nagy, mivelhogy tele a föld vérontással, és a város tele van igazságtalansággal, mert azt mondották: Elhagyta az Úr ezt a földet, és az Úr nem lát.

Затова и Аз, окото Ми няма да пощади няма да пожаля. Ще въздам пътя им върху главите им.

Azért én is (nem kedvez szemem, sem meg nem szánom őket) útjokat fejökhöz verem!

И ето, облеченият в лен мъж, който имаше на кръста си мастилницата, донесе отговор и каза: Направих, както Ти ми заповяда.

És ímé a gyolcsba öltözött férfi, kinek íróeszköz vala derekán, választ hozott, mondván: Úgy cselekedtem, a mint parancsolád.