Psalms 30

30:1

Dávid zsoltára. Templomszentelési ének.

30:2

Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.

30:3

Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!

30:4

Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül.

30:5

Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét.

30:6

Mert csak pillanatig *tart* haragja, *de* élethossziglan jóakarata; este bánat száll be *hozzánk,* reggelre öröm.

30:7

Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.

30:8

Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.

30:9

Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!

30:10

Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?

30:11

Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!

30:12

Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel. * (Psalms 30:13) Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged. *