Psalms 16

Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.

Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.

A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörűségem.

Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más *isten után* sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.

Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.

Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.

Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.

Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.

Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.

Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.

Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.