Proverbs 8

Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?

A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.

A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.

Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz *van!*

Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.

Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.

Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.

Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.

Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.

Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.

Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.

Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.

Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.

Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.

Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.

Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.

Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.

Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.

Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.

Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.

Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.

Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.

Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.

Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.

Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.

Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.

Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;

Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;

Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:

Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.

Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségem*et* *lelve *az emberek fiaiban.

És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.

Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!

Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.

Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.

De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!