Proverbs 5

Υιε μου, προσεχε εις την σοφιαν μου, κλινον το ωτιον σου εις την συνεσιν μου

Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,

δια να τηρης φρονησιν και τα χειλη σου να φυλαττωσι γνωσιν.

Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.

Διοτι τα χειλη της αλλοτριας γυναικος σταζουσιν ως κηρηθρα μελιτος, και ο ουρανισκος αυτης ειναι μαλακωτερος ελαιου

Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.

το τελος ομως αυτης ειναι πικρον ως αψινθιον, οξυ ως μαχαιρα διστομος.

De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.

Οι ποδες αυτης καταβαινουσιν εις θανατον τα βηματα αυτης καταντωσιν εις τον αδην.

Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek.

δια να μη γνωρισης την οδον της ζωης, αι πορειαι αυτης ειναι αστατοι και ουχι ευδιαγνωστοι.

Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.

Ακουσατε μου λοιπον τωρα, τεκνα, και μη αποστραφητε τους λογους του στοματος μου.

Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!

Απομακρυνον την οδον σου απ αυτης, και μη πλησιασης εις την θυραν του οικου αυτης,

Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,

δια να μη δωσης την τιμην σου εις αλλους και τα ετη σου εις τους ανελεημονας

Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;

δια να μη χορτασθωσι ξενοι απο της περιουσιας σου και οι κοποι σου ελθωσιν εις οικον αλλοτριου,

Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne *jusson.*

και συ στεναζης εις τα εσχατα σου, οταν η σαρξ σου και το σωμα σου καταναλωθωσι,

Hogy nyögnöd kelljen *élet*ed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,

και λεγης, Πως εμισησα την παιδειαν, και η καρδια μου κατεφρονησε τους ελεγχους,

És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,

και δεν υπηκουσα εις την φωνην των διδασκοντων με, ουδε εκλινα το ωτιον μου εις τους νουθετουντας με.

És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!

Παρ ολιγον επεσον εις παν κακον, εν μεσω της συναξεως και της συναγωγης.

Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!

Πινε υδατα εκ της δεξαμενης σου και πηγαζοντα εκ του φρεατος σου

Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.

Ας εκχεωνται εξω αι πηγαι σου, και τα ρυακια των υδατων σου εις τας πλατειας

Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?

σου μονου ας ηναι αυτα, και ουχι ξενων μετα σου

Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.

η πηγη σου ας ηναι ευλογημενη και ευφραινου μετα της γυναικος της νεοτητος σου.

Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.

Ας ηναι εις σε ως ελαφος ερασμια και δορκας κεχαριτωμενη ας σε ποτιζωσιν οι μαστοι αυτης εν παντι καιρω ευφραινου παντοτε εις την αγαπην αυτης.

A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.

Και δια τι, υιε μου, θελεις θελγεσθαι υπο ξενης και θελεις εναγκαλιζεσθαι κολπον αλλοτριας;

És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?

Διοτι του ανθρωπου αι οδοι ειναι ενωπιον των οφθαλμων του Κυριου, και σταθμιζει πασας τας πορειας αυτου.

Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.

Αι ιδιαι αυτου ανομιαι θελουσι συλλαβει τον ασεβη, και με τα σχοινια της αμαρτιας αυτου θελει σφιγγεσθαι.

A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.

Ουτος θελει αποθανει απαιδευτος και εκ του πληθους της αφροσυνης αυτου θελει περιπλανασθαι.

Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.