I Corinthians 1

Παυλος, προσκεκλημενος αποστολος Ιησου Χριστου δια θεληματος Θεου, και Σωσθενης ο αδελφος,

Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából elhívott apostola, és Sosthenes, az atyafi.

προς την εκκλησιαν του Θεου την ουσαν εν Κορινθω, τους ηγιασμενους εν Χριστω Ιησου, τους προσκεκλημενους αγιους, μετα παντων των επικαλουμενων εν παντι τοπω το ονομα Ιησου Χριστου του Κυριου ημων, αυτων τε και ημων

Az Isten gyülekezetének, a mely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek, mindazokkal egybe, a kik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét segítségül hívják bármely helyen, a magokén és a miénken:

χαρις ειη υμιν και ειρηνη απο Θεου Πατρος ημων και Κυριου Ιησου Χριστου.

Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.

Ευχαριστω παντοτε εις τον Θεον μου δια σας, δια την χαριν του Θεου την δοθεισαν εις εσας δια του Ιησου Χριστου

Hálát adok az én Istenemnek mindenkor ti felőletek az Isten ama kegyelméért, mely néktek a Krisztus Jézusban adatott,

οτι κατα παντα επλουτισθητε δι αυτου, κατα παντα λογον και πασαν γνωσιν,

Mivelhogy mindenben meggazdagodtatok ő benne, minden beszédben és minden ismeretben,

καθως η μαρτυρια του Χριστου εστηριχθη μεταξυ σας,

A mint megerősíttetett ti bennetek a Krisztus felől való bizonyságtétel.

ωστε δεν μενετε οπισω εις ουδεν χαρισμα, προσμενοντες την αποκαλυψιν του Κυριου ημων Ιησου Χριστου

Úgy, hogy semmi kegyelmi ajándék nélkül nem szűkölködtök, várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak megjelenését,

οστις και θελει σας στηριξει εως τελους αμεμπτους εν τη ημερα του Κυριου ημων Ιησου Χριστου.

A ki meg is erősít titeket mindvégig feddhetetlenségben, a mi Urunk Jézus Krisztusnak napján.

Πιστος ο Θεος, δια του οποιου προσεκληθητε εις το να ησθε συγκοινωνοι του Υιου αυτου Ιησου Χριστου του Κυριου ημων.

Hű az Isten, ki elhívott titeket az ő Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre,

Σας παρακαλω δε, αδελφοι, δια του ονοματος του Κυριου ημων Ιησου Χριστου, να λεγητε παντες το αυτο, και να μη ηναι σχισματα μεταξυ σας, αλλα να ησθε εντελως ηνωμενοι εχοντες το αυτο πνευμα και την αυτην γνωμην.

Kérlek azonban titeket atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan egyképen szóljatok és ne legyenek köztetek szakadások, de legyetek teljesen egyek ugyanazon értelemben és ugyanazon véleményben.

Διοτι εφανερωθη εις εμε παρα των εκ της οικογενειας της Χλοης, περι υμων, αδελφοι μου, οτι ειναι εριδες μεταξυ σας

Mert megtudtam felőletek atyámfiai a Kloé embereitől, hogy versengések vannak köztetek.

λεγω δε τουτο, διοτι εκαστος απο σας λεγει Εγω μεν ειμαι του Παυλου, εγω δε του Απολλω, εγω δε του Κηφα, εγω δε του Χριστου.

Azt értem pedig, hogy mindenitek ezt mondja: Én Pálé vagyok, én meg Apollósé, én meg Kéfásé, én meg Krisztusé.

Διεμερισθη ο Χριστος; μηπως ο Παυλος εσταυρωθη δια σας; η εις το ονομα του Παυλου εβαπτισθητε;

Vajjon részekre osztatott-é a Krisztus? Vajjon Pál feszíttetett-é meg érettetek, vagy a Pál nevére kereszteltettetek-é meg?

Ευχαριστω εις τον Θεον οτι ουδενα απο σας εβαπτισα, ειμη Κρισπον και Γαιον,

Hálákat adok az Istennek, hogy senkit sem kereszteltem meg közületek, kivéve Krispust és Gájust,

δια να μη ειπη τις οτι εις το ονομα μου εβαπτισα.

Hogy valaki azt ne mondja, hogy a magam nevére kereszteltem.

Εβαπτισα δε και τον οικον του Στεφανα εκτος τουτων δεν εξευρω εαν εβαπτισα αλλον τινα.

Megkereszteltem azonban Stefana házanépét is, ezenkívül nem tudom, hogy valakit mást kereszteltem volna.

Διοτι δεν με απεστειλεν ο Χριστος δια να βαπτιζω, αλλα δια να κηρυττω το ευαγγελιον, ουχι εν σοφια λογου, δια να μη ματαιωθη ο σταυρος του Χριστου.

Mert nem azért küldött engem a Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangyéliomot hirdessem; de nem szólásban való bölcseséggel, hogy a Krisztus keresztje hiábavaló ne legyen.

Διοτι ο λογος του σταυρου εις μεν τους απολλυμενους ειναι μωρια, εις ημας δε τους σωζομενους ειναι δυναμις Θεου.

Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje.

Επειδη ειναι γεγραμμενον Θελω απολεσει την σοφιαν των σοφων, και θελω αθετησει την συνεσιν των συνετων.

Mert meg van írva: Elvesztem a bölcseknek bölcseségét és az értelmeseknek értelmét elvetem.

Που ο σοφος; που ο γραμματευς; που ο συζητητης του αιωνος τουτου; δεν εμωρανεν ο Θεος την σοφιαν του κοσμου τουτου;

Hol a bölcs? hol az írástudó? hol e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-é Isten e világnak bölcseségét?

Διοτι επειδη εν τη σοφια του Θεου ο κοσμος δεν εγνωρισε τον Θεον δια της σοφιας, ηυδοκησεν ο Θεος δια της μωριας του κηρυγματος να σωση τους πιστευοντας.

Mert minekutána az Isten bölcseségében nem ismerte meg a világ a bölcseség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket.

Επειδη και οι Ιουδαιοι σημειον αιτουσι και οι Ελληνες σοφιαν ζητουσιν,

Mert egyfelől a zsidók jelt kívánnak, másfelől a görögök bölcseséget keresnek.

ημεις δε κηρυττομεν Χριστον εσταυρωμενον, εις μεν τους Ιουδαιους σκανδαλον, εις δε τους Ελληνας μωριαν,

Mi pedig Krisztust prédikáljuk, mint megfeszítettet, a zsidóknak ugyan botránkozást, a görögöknek pedig bolondságot;

εις αυτους ομως τους προσκεκλημενους, Ιουδαιους τε και Ελληνας, Χριστον Θεου δυναμιν και Θεου σοφιαν

Ámde magoknak a hivatalosoknak, úgy zsidóknak, mint görögöknek Krisztust, Istennek hatalmát és Istennek bölcseségét.

διοτι το μωρον του Θεου ειναι σοφωτερον των ανθρωπων, και το ασθενες του Θεου ειναι ισχυροτερον των ανθρωπων.

Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten erőtelensége erősebb az embereknél.

Επειδη βλεπετε την προσκλησιν σας, αδελφοι, οτι εισθε ου πολλοι σοφοι κατα σαρκα, ου πολλοι δυνατοι, ου πολλοι ευγενεις.

Mert tekintsétek csak a ti hivatástokat, atyámfiai, hogy nem sokan *hívattak* bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasak, nem sokan nemesek;

Αλλα τα μωρα του κοσμου εξελεξεν ο Θεος δια να καταισχυνη τους σοφους, και τα ασθενη του κοσμου εξελεξεν ο Θεος δια να καταισχυνη τα ισχυρα,

Hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket;

και τα αγενη του κοσμου και τα εξουθενημενα εξελεξεν ο Θεος, και τα μη οντα, δια να καταργηση τα οντα,

És a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse:

δια να μη καυχηθη ουδεμια σαρξ ενωπιον αυτου.

Hogy ne dicsekedjék ő előtte egy test sem.

Αλλα σεις εισθε εξ αυτου εν Χριστω Ιησου, οστις εγενηθη εις ημας σοφια απο Θεου, δικαιοσυνη τε και αγιασμος και απολυτρωσις

Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcseségül lőn nékünk Istentől, és igazságul, szentségül és váltságul:

ωστε, καθως ειναι γεγραμμενον, Ο καυχωμενος εν Κυριω ας καυχαται.

Hogy, a mint meg van írva: A ki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék.