Psalms 79

[] Ey Tanrı, uluslar senin yurduna saldırdı, Kutsal tapınağını kirletti, Yeruşalim’i taş yığınına çevirdi.

Aszáf zsoltára. Oh Isten, pogányok jöttek be örökségedbe, megfertőztették szent templomodat, Jeruzsálemet kőhalommá tették.

Kullarının ölülerini yem olarak yırtıcı kuşlara, Sadık kullarının etini yabanıl hayvanlara verdiler.

Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, szenteid húsát a föld vadjainak.

Kanlarını su gibi akıttılar Yeruşalim’in çevresine, Onları gömecek kimse yok.

Ontották véröket, mint a vizet Jeruzsálem körül, s nem volt, a ki eltemette volna őket.

Komşularımıza yüzkarası, Çevremizdekilere eğlence ve oyuncak olduk.

Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, csúfságul és nevetségül a körültünk lakóknak.

Ne zamana dek, ya RAB? Sonsuza dek mi sürecek öfken, Alev gibi yanan kıskançlığın?

Meddig haragszol Uram, szüntelen? meddig gerjedez féltő szerelmed, mint a tűz?

[] Öfkeni seni tanımayan ulusların, Adını anmayan ülkelerin üzerine dök.

Ontsd ki haragodat a pogányokra, a kik nem ismernek téged, és az országokra, a melyek nem hívják segítségül a te nevedet;

Çünkü onlar Yakup soyunu yiyip bitirdiler, Yurdunu viraneye çevirdiler.

Mert megemésztették Jákóbot, és hajlékát elpusztították.

Atalarımızın suçlarını artık önümüze sürme, Sevecenliğini hemen göster bize, Çünkü tükendikçe tükendik.

Ne emlékezzél meg rovásunkra elődeink vétkéről; siess elénk irgalmasságoddal, mert megnyomorodunk nagyon.

Yardım et bize yüce adın uğruna, ey bizi kurtaran Tanrı, Kurtar bizi adın uğruna, bağışla günahlarımızı!

Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te nevednek dicsőségéért; ments meg minket és bocsásd meg vétkeinket a te nevedért.

Niçin uluslar, “Nerede onların Tanrısı?” diye konuşsun, Kullarının dökülen kanının öcünü alacağını bilsinler, Gözlerimizle bunu görelim!

Minek mondanák a pogányok: Hol az ő Istenök? Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemeink láttára a te szolgáid kiontott véréért való bosszúállásod.

Tutsakların iniltisi senin katına erişsin, Koru büyük gücünle ölüme mahkûm olanları.

Jusson elődbe a foglyok könyörgése; karod hatalmával tartsd meg a halálnak eme fiait;

Komşularımızın sana ettikleri hakareti Yedi kat iade et bağırlarına, ya Rab!

És fizess meg szomszédaink keblébe hétszeresen a gyalázatért, a melylyel illettek téged, oh Uram!

Bizler, kendi halkın, otlağının koyunları Sonsuza dek şükredeceğiz sana, Kuşaklar boyunca övgülerini dilimizden düşürmeyeceğiz.

Mi pedig, a te néped és a te legelőd nyája, hálát adunk néked mindörökké, s nemzedékről-nemzedékre hirdetjük a te dicséretedet!