Psalms 55

Ey Tanrı, kulak ver duama, Sırt çevirme yalvarışıma!
Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása.
Dikkatini çevir, yanıt ver bana. Düşüncelerim beni rahatsız ediyor, şaşkınım
Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
Düşman sesinden, kötünün baskısından; Çünkü sıkıntıya sokuyorlar beni, Öfkeyle üstüme üstüme geliyorlar.
Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
Yüreğim sızlıyor içimde, Ölüm dehşeti çöktü üzerime.
Az ellenségnek szaváért *és* a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és *nagy* dühösséggel ellenkeznek velem.
Korku ve titreme sardı beni, Ürperti kapladı içimi.
Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
“Keşke güvercin gibi kanatlarım olsaydı!” Dedim kendi kendime, “Uçar, rahatlardım.
Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
Uzaklara kaçar, Çöllerde konaklardım. Sela
Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
Sert rüzgara, kasırgaya karşı Hemen bir barınak bulurdum.”
Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela.
Şaşkına çevir kötüleri, ya Rab, karıştır dillerini, Çünkü kentte şiddet ve çatışma görüyorum.
Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
Gece gündüz kent surları üzerinde dolaşırlar, Haksızlık, fesat dolu kentin içi.
Rontsd meg Uram, *és* oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
Yıkıcılık kentin göbeğinde, Zorbalık, hile eksilmez meydanından.
Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
Beni aşağılayan bir düşman olsaydı, Katlanabilirdim; Bana küstahlık eden bir hasım olsaydı, Gizlenebilirdim.
Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
Ama sensin, bana denk, Yoldaşım, yakın arkadaşım.
Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz *azt* elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
Birlikte tatlı tatlı yarenlik eder, Toplulukla Tanrı’nın evine giderdik.
Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
Ölüm yakalasın düşmanlarımı ansızın, Diri diri ölüler diyarına insinler; Çünkü içleri ve evleri kötülük dolu.
A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
Bense Tanrı’ya seslenirim, RAB kurtarır beni.
A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben.
Sabah, öğlen, akşam kederimden feryat ederim, O işitir sesimi.
Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
Bana karşı girişilen savaştan Esenlikle kurtarır canımı, Sayısı çok da olsa karşıtlarımın.
Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
Öncesizlikten bu yana tahtında oturan Tanrı, Duyacak ve ezecek onları. Sela Çünkü hiç değişmiyor Ve Tanrı’dan korkmuyorlar.
Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
Yoldaşım dostlarına saldırarak Yaptığı antlaşmayı bozdu.
Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, Szela), a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
Ağzından bal damlar, Ama yüreğinde savaş var. Sözleri yağdan yumuşak, Ama yalın birer kılıçtır.
Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
[] Yükünü RAB’be bırak, O sana destek olur. Asla izin vermez Doğru insanın sarsılmasına.
A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
Ama sen, ey Tanrı, ölüm çukuruna atacaksın kötüleri, Günlerinin yarısını görmeyecek katillerle hainler; Bense sana güveniyorum.
Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz. * (Psalms 55:24) Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom. *