Psalms 47

Ey bütün uluslar, el çırpın! Sevinç çığlıkları atın Tanrı’nın onuruna!

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.

Ne müthiştir yüce RAB, Bütün dünyanın ulu Kralı.

Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

Halkları altımıza, Ulusları ayaklarımızın dibine serer.

Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

Sevdiği Yakup’un gururu olan mirasımızı O seçti bizim için. Sela

Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

RAB Tanrı sevinç çığlıkları, Boru sesleri arasında yükseldi.

Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. Szela.

Ezgiler sunun Tanrı’ya, ezgiler; Ezgiler sunun Kralımız’a, ezgiler!

Felvonul Isten harsona- szónál, kürtzengés közt az Úr.

Çünkü Tanrı bütün dünyanın kralıdır, Maskil sunun!

Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

Tanrı kutsal tahtına oturmuş, Krallık eder uluslara.

Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.

Ulusların önderleri İbrahim’in Tanrısı’nın halkıyla bir araya gelmiş; Çünkü Tanrı’ya aittir yeryüzü kralları. O çok yücedir.

Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján. * (Psalms 47:10) Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen! *