Psalms 30

Seni yüceltmek istiyorum, ya RAB, Çünkü beni kurtardın, Düşmanlarımı bana güldürmedin.

Dávid zsoltára. Templomszentelési ének.

Ya RAB Tanrım, Sana yakardım, bana şifa verdin.

Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.

Ya RAB, beni ölüler diyarından çıkardın, Yaşam verdin bana, ölüm çukuruna düşürmedin.

Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!

Ey RAB’bin sadık kulları, O’nu ilahilerle övün, Kutsallığını anarak O’na şükredin.

Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül.

Çünkü öfkesi bir an sürer, Lütfu ise bir ömür; Gözyaşlarınız belki bir gece akar, Ama sabahla sevinç doğar.

Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét.

Huzur duyunca dedim ki, “Asla sarsılmayacağım!”

Mert csak pillanatig *tart* haragja, *de* élethossziglan jóakarata; este bánat száll be *hozzánk,* reggelre öröm.

Ya RAB, lütfunla beni güçlü bir dağ gibi Sarsılmaz kıldın; Ama sen yüzünü gizleyince, Dehşete düştüm.

Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.

Ya RAB, sana sesleniyorum, Rab’be yalvarıyorum:

Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.

“Ne yararı olur senin için dökülen kanımın, Ölüm çukuruna inersem? Toprak sana övgüler sunar mı, Senin sadakatini ilan eder mi?

Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!

Dinle, ya RAB, acı bana; Yardımcım ol, ya RAB!”

Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?

Yasımı şenliğe döndürdün, Çulumu çıkarıp beni sevinçle kuşattın.

Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!

Öyle ki, gönlüm seni ilahilerle övsün, susmasın! Ya RAB Tanrım, sana sürekli şükredeceğim.

Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel. * (Psalms 30:13) Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged. *