Psalms 22

[] Tanrım, Tanrım, beni neden terk ettin? Niçin bana yardım etmekten, Haykırışıma kulak vermekten uzak duruyorsun?

Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára.

Ey Tanrım, gündüz sesleniyorum, yanıt vermiyorsun, Gece sesleniyorum, yine rahat yok bana.

Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.

Oysa sen kutsalsın, İsrail’in övgüleri üzerine taht kuran sensin.

Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.

Sana güvendiler atalarımız, Sana dayandılar, onları kurtardın.

Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.

Sana yakarıp kurtuldular, Sana güvendiler, aldanmadılar.

Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.

Ama ben insan değil, toprak kurduyum, İnsanlar beni küçümsüyor, halk hor görüyor.

Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.

[] Beni gören herkes alay ediyor, Sırıtıp baş sallayarak diyorlar ki,

De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.

[] “Sırtını RAB’be dayadı, kurtarsın bakalım onu, Madem onu seviyor, yardım etsin!”

A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:

Oysa beni ana rahminden çıkaran, Ana kucağındayken sana güvenmeyi öğreten sensin.

Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!

Doğuşumdan beri sana teslim edildim, Ana rahminden beri Tanrım sensin.

Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, *és *biztattál engem anyámnak emlőin.

Benden uzak durma! Çünkü sıkıntı yanıbaşımda, Yardım edecek kimse yok.

Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.

Boğalar kuşatıyor beni, Azgın Başan boğaları sarıyor çevremi.

Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.

Kükreyerek avını parçalayan aslanlar gibi Ağızlarını açıyorlar bana.

Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.

Su gibi dökülüyorum, Bütün kemiklerim oynaklarından çıkıyor; Yüreğim balmumu gibi içimde eriyor.

Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.

[] Gücüm çömlek parçası gibi kurudu, Dilim damağıma yapışıyor; Beni ölüm toprağına yatırdın.

Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.

Köpekler kuşatıyor beni, Kötüler sürüsü çevremi sarıyor, Ellerimi, ayaklarımı deliyorlar.

Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.

Bütün kemiklerimi sayar oldum, Gözlerini dikmiş, bana bakıyorlar.

Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.

[] Giysilerimi aralarında paylaşıyor, Elbisem için kura çekiyorlar.

Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek *s* bámulnak rám.

Ama sen, ya RAB, uzak durma; Ey gücüm benim, yardımıma koş!

Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.

Canımı kılıçtan, Biricik hayatımı köpeğin pençesinden kurtar!

De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.

Kurtar beni aslanın ağzından, Yaban öküzlerinin boynuzundan. Yanıt ver bana!

Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.

[] Adını kardeşlerime duyurayım, Topluluğun ortasında sana övgüler sunayım:

Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.

Ey sizler, RAB’den korkanlar, O’na övgüler sunun! Ey Yakup soyu, O’nu yüceltin! Ey İsrail soyu, O’na saygı gösterin!

Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.

Çünkü O mazlumun çektiği sıkıntıyı hafife almadı, Ondan tiksinmedi, yüz çevirmedi; Kendisini yardıma çağırdığında ona kulak verdi.

Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!

Övgü konum sen olacaksın büyük toplulukta, Senden korkanların önünde yerine getireceğim adaklarımı.

Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.

Yoksullar yiyip doyacak, RAB’be yönelenler O’na övgü sunacak. Sonsuza dek ömrünüz tükenmesin!

Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.

Yeryüzünün dört bucağı anımsayıp RAB’be dönecek, Ulusların bütün soyları O’nun önünde yere kapanacak.

Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!

Çünkü egemenlik RAB’bindir, Ulusları O yönetir.

Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.

Yeryüzündeki bütün zenginler doyacak Ve O’nun önünde yere kapanacak, Toprağa gidenler, Ölümlerine engel olamayanlar, Eğilecekler O’nun önünde.

Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.

Gelecek kuşaklar O’na kulluk edecek, Rab yeni kuşaklara anlatılacak.

Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.

O’nun kurtarışını, “Rab yaptı bunları” diyerek, Henüz doğmamış bir halka duyuracaklar.

Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak. * (Psalms 22:32) Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte! *