Psalms 18

Seni seviyorum, gücüm sensin, ya RAB!
Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből.
RAB benim kayam, sığınağım, kurtarıcımdır, Tanrım, kayam, sığınacak yerimdir, Kalkanım, güçlü kurtarıcım, korunağımdır!
És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!
Övgüye değer RAB’be seslenir, Kurtulurum düşmanlarımdan.
Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.
Ölüm iplerine dolanmıştım, Yıkım selleri basmıştı beni,
Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
Ölüler diyarının bağları sarmıştı, Ölüm tuzakları çıkmıştı karşıma.
Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.
Sıkıntı içinde RAB’be yakardım, Yardıma çağırdım Tanrım’ı. Tapınağından sesimi duydu, Haykırışım kulaklarına ulaştı.
A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem.
O zaman yeryüzü sarsılıp sallandı, Titreyip sarsıldı dağların temelleri, Çünkü RAB öfkelenmişti.
Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.
Burnundan duman yükseldi, Ağzından kavurucu ateş Ve korlar fışkırdı.
Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.
Kara buluta basarak Gökleri yarıp indi.
Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.
Bir Keruv’a binip uçtu, Rüzgar kanatlar takarak hızla geldi.
Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.
Karanlığı örtündü, Kara bulutları kendine çardak yaptı.
Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.
Varlığının parıltısından, Bulutlardan dolu ve korlar savruluyordu.
A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.
RAB göklerden gürledi, Duyurdu sesini Yüceler Yücesi, Dolu ve alevli korlarla.
Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.
Savurup oklarını düşmanlarını dağıttı, Şimşek çaktırarak onları şaşkına çevirdi.
És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső *hullt* és eleven szén.
Denizin dibi göründü, Yeryüzünün temelleri açığa çıktı, ya RAB, Senin azarlamandan, Burnundan çıkan güçlü soluktan.
És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.
RAB yukarıdan elini uzatıp tuttu, Çıkardı beni derin sulardan.
És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.
Beni zorlu düşmanımdan, Benden nefret edenlerden kurtardı, Çünkü onlar benden güçlüydü.
Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.
Felaket günümde karşıma dikildiler, Ama RAB bana destek oldu.
Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.
Beni huzura kavuşturdu, Kurtardı, çünkü benden hoşnut kaldı.
Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.
RAB doğruluğumun karşılığını verdi, Beni temiz ellerime göre ödüllendirdi.
És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.
Çünkü RAB’bin yolunda yürüdüm, Tanrım’dan uzaklaşarak kötülük yapmadım.
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;
O’nun bütün ilkelerini göz önünde tuttum, Kurallarından ayrılmadım.
Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.
O’nun gözünde kusursuzdum, Suç işlemekten sakındım.
Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.
Bu yüzden RAB beni doğruluğuma Ve gözünde pak olan ellerime göre ödüllendirdi.
És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.
Sadık kuluna sadakat gösterir, Kusursuz olana kusursuz davranırsın.
És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.
Pak olanla pak olur, Eğriye eğri davranırsın.
Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.
Alçakgönüllüleri kurtarır, Gururluların başını eğersin.
A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.
Işığımın kaynağı sensin, ya RAB, Tanrım! Karanlığımı aydınlatırsın.
Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;
Desteğinle akıncılara saldırır, Seninle surları aşarım, Tanrım.
Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.
Tanrı’nın yolu kusursuzdur, RAB’bin sözü arıdır. O kendisine sığınan herkesin kalkanıdır.
Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.
Var mı RAB’den başka tanrı? Tanrımız’dan başka kaya var mı?
Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.
Tanrı beni güçle donatır, Yolumu kusursuz kılar.
Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
[] Ayaklar verdi bana, geyiklerinki gibi, Doruklarda tutar beni.
Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:
Bana savaşmayı öğretti, Kollarımla tunç bir yayı gereyim diye.
Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.
Bana zafer kalkanını bağışlarsın, Sağ elin destekler, Alçakgönüllülüğün yüceltir beni.
Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.
Bastığım yerleri genişletirsin, Burkulmaz bileklerim.
És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.
Kovalayıp yetiştim düşmanlarıma, Hepsi yok olmadan geri dönmedim.
Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.
Ezdim onları, kalkamaz oldular, Ayaklarımın altına serildiler.
Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.
Savaş için beni güçle donattın, Bana başkaldıranları önümde yere serdin.
Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.
Düşmanlarımı kaçmak zorunda bıraktın, Benden nefret edenleri yok ettim.
Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.
Feryat ettiler, ama kurtaran çıkmadı; RAB’bi çağırdılar, ama O yanıt vermedi.
És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.
Ezdim onları, rüzgarın savurduğu toza döndüler, Sokak çamuru gibi savurup attım.
Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.
Halkımın çekişmelerinden beni kurtardın, Ulusların önderi yaptın, Tanımadığım halklar bana kulluk ediyor.
És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.
Duyar duymaz sözümü dinlediler, Yabancılar bana yaltaklandılar.
Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.
Yabancıların betleri benizleri attı, Titreyerek çıktılar kalelerinden.
A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.
RAB yaşıyor! Kayam’a övgüler olsun! Yücelsin kurtarıcım Tanrı!
Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.
O’dur öcümü alan, Halkları bana bağımlı kılan.
Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
Düşmanlarımdan kurtarır, Başkaldıranlardan üstün kılar beni, Zorbaların elinden alır.
Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;
[] Bunun için uluslar arasında sana şükredeceğim, ya RAB, Adını ilahilerle öveceğim.
A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
RAB kralını büyük zaferlere ulaştırır, Meshettiği krala, Davut’a ve soyuna Sonsuza dek sevgi gösterir.
Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek. * (Psalms 18:51) Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké. *