Psalms 122

Bana: “RAB’bin evine gidelim” dendikçe Sevinirim.

Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

Ayaklarımız senin kapılarında, Ey Yeruşalim!

Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

Bitişik nizamda kurulmuş bir kenttir Yeruşalim!

Jeruzsálem, te *szépen* épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

Oymaklar çıkar oraya, RAB’bin oymakları, İsrail’e verilen öğüt uyarınca, RAB’bin adına şükretmek için.

A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

Çünkü orada yargı tahtları, Davut soyunun tahtları kurulmuştur.

Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

Esenlik dileyin Yeruşalim’e: “Huzur bulsun seni sevenler!

Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

Surlarına esenlik, Saraylarına huzur egemen olsun!”

Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

Kardeşlerim, dostlarım için, “Esenlik olsun sana!” derim.

Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

Tanrımız RAB’bin evi için İyilik dilerim sana.

Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!