Psalms 115

Bizi değil, ya RAB, bizi değil, Sevgin ve sadakatin uğruna, Kendi adını yücelt!
Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
Niçin uluslar: “Hani, nerede onların Tanrısı?” desin.
Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
Bizim Tanrımız göklerdedir, Ne isterse yapar.
Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
[] Oysa onların putları altın ve gümüşten yapılmış, İnsan elinin eseridir.
Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
Ağızları var, konuşmazlar, Gözleri var, görmezler,
Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
Kulakları var, duymazlar, Burunları var, koku almazlar,
Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
Elleri var, hissetmezler, Ayakları var, yürümezler, Boğazlarından ses çıkmaz.
Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
Onları yapan, onlara güvenen herkes Onlar gibi olacak!
Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, *és* mindazok, a kik bíznak bennök!
Ey İsrail halkı, RAB’be güven, O’dur yardımcınız ve kalkanınız!
Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Ey Harun soyu, RAB’be güven, O’dur yardımcınız ve kalkanınız!
Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Ey RAB’den korkanlar, RAB’be güvenin, O’dur yardımcınız ve kalkanınız!
A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
RAB bizi anımsayıp kutsayacak, İsrail halkını, Harun soyunu kutsayacak.
Az Úr megemlékezik mi rólunk *és* megáld *minket;* megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
[] Küçük, büyük, Kendisinden korkan herkesi kutsayacak.
Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
RAB sizi, Sizi ve çocuklarınızı çoğaltsın!
Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
Yeri göğü yaratan RAB Sizleri kutsasın.
Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
Göklerin öteleri RAB’bindir, Ama yeryüzünü insanlara vermiştir.
Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
Ölüler, sessizlik diyarına inenler, RAB’be övgüler sunmaz;
Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
Biziz RAB’bi öven, Şimdiden sonsuza dek. RAB’be övgüler sunun!
De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!