Proverbs 9

Bilgelik kendi evini yaptı, Yedi direğini yonttu.

Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.

Hayvanlarını kesti, Şarabını hazırlayıp sofrasını kurdu.

Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.

Kentin en yüksek noktalarına gönderdiği Hizmetçileri aracılığıyla herkesi çağırıyor:

Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.

“Kim safsa buraya gelsin” diyor. Sağduyudan yoksun olanlara da, “Gelin, yiyeceklerimi yiyin, Hazırladığım şaraptan için” diyor.

Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak *ezt* mondja:

“Kim safsa buraya gelsin” diyor. Sağduyudan yoksun olanlara da, “Gelin, yiyeceklerimi yiyin, Hazırladığım şaraptan için” diyor.

Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.

“Saflığı bırakın da yaşayın, Aklın yolunu izleyin.

Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.

“Alaycıyı paylayan aşağılanmayı hak eder, Kötü kişiyi azarlayan hakarete uğrar.

A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.

Alaycıyı azarlama, yoksa senden nefret eder. Bilge kişiyi azarlarsan, seni sever.

Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.

Bilge kişiyi eğitirsen Daha bilge olur, Doğru kişiye öğretirsen bilgisini artırır.

Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.

[] RAB korkusudur bilgeliğin temeli. Akıl Kutsal Olan’ı tanımaktır.

A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.

Benim sayemde günlerin çoğalacak, Ömrüne yıllar katılacak.

Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.

Bilgeysen, bilgeliğinin yararı sanadır, Alaycı olursan acısını yalnız sen çekersin.”

Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.

Akılsız kadın yaygaracı Ve saftır, hiçbir şey bilmez.

Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.

Evinin kapısında, Kentin en yüksek yerinde bir iskemleye oturur; Yoldan geçenleri, Kendi yollarından gidenleri çağırmak için,

És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,

Evinin kapısında, Kentin en yüksek yerinde bir iskemleye oturur; Yoldan geçenleri, Kendi yollarından gidenleri çağırmak için,

Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.

“Kim safsa buraya gelsin” der. Sağduyudan yoksun olanlara da,

Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak *ezt* mondja:

“Çalıntı su tatlı, Gizlice yenen yemek lezzetlidir” der.

A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!

Ne var ki, evine girenler ölüme gittiklerini, Ona konuk olanlar Ölüler diyarının dibine indiklerini bilmezler.

És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai!