Proverbs 5

5:1

Oğlum, bilgeliğime dikkat et, Akıllıca sözlerime kulak ver.

Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,

5:2

Böylelikle her zaman sağgörülü olur, Dudaklarınla bilgiyi korursun.

Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.

5:3

Zina eden kadının bal damlar dudaklarından, Ağzı daha yumuşaktır zeytinyağından.

Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.

5:4

Ama sonu pelinotu kadar acı, İki ağızlı kılıç kadar keskindir.

De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.

5:5

Ayakları ölüme gider, Adımları ölüler diyarına ulaşır.

Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek.

5:6

Yaşama giden yolu hiç düşünmez, Yolları dolaşıktır, ama farkında değil.

Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.

5:7

Oğlum, şimdi beni dinle, Ağzımdan çıkan sözlerden ayrılma.

Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!

5:8

Öyle kadınlardan uzak dur, Yaklaşma evinin kapısına.

Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,

5:9

Yoksa onurunu başkalarına, Yıllarını bir gaddara kaptırırsın.

Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;

5:10

Varını yoğunu yer bitirir yabancılar, Emeğin başka birinin evini bayındır kılar.

Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne *jusson.*

5:11

Ah çekip inlersin ömrünün son günlerinde, Etin, bedenin tükendiğinde.

Hogy nyögnöd kelljen *élet*ed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,

5:12

“Eğitilmekten neden bu kadar nefret ettim, Yüreğim uyarıları neden önemsemedi?” dersin.

És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,

5:13

“Öğretmenlerimin sözünü dinlemedim, Beni eğitenlere kulak vermedim.

És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!

5:14

Halkın ve topluluğun arasında Tam bir yıkımın eşiğine gelmişim.”

Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!

5:15

Suyu kendi sarnıcından, Kendi kuyunun kaynağından iç.

Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.

5:16

Pınarların sokakları, Akarsuların meydanları mı sulamalı?

Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?

5:17

Yalnız senin olsun onlar, Paylaşma yabancılarla.

Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.

5:18

Çeşmen bereketli olsun Ve gençken evlendiğin karınla mutlu ol.

Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.

5:19

Sevimli bir geyik, zarif bir ceylan gibi, Hep seni doyursun memeleri. Aşkıyla sürekli coş.

A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.

5:20

Oğlum, neden ahlaksız bir kadınla coşasın, Neden başka birinin karısını koynuna alasın?

És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?

5:21

RAB insanın tuttuğu yolu gözler, Attığı her adımı denetler.

Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.

5:22

Kötü kişiyi kendi suçları ele verecek, Günahının kemendi kıskıvrak bağlayacak onu.

A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.

5:23

Aşırı ahmaklığı onu yoldan çıkaracak, Terbiyeyi umursamadığı için ölecek.

Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.