Proverbs 30

Massalı Yake oğlu Agur’un sözleri: Bu adam şöyle diyor: “Yoruldum, ey Tanrım, yoruldum ve tükendim.
Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
Gerçekten ben insanların en cahiliyim, Bende insan aklı yok.
Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
Bilgeliği öğrenmedim, Kutsal Olan’a ilişkin bilgiden de yoksunum.
És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
Kim göklere çıkıp indi? Kim yeli avuçlarında topladı? Suları giysisiyle sarıp sarmalayan kim? Kim belirledi dünyanın sınırlarını? Adı nedir, oğlunun adı nedir, biliyorsan söyle!
Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
Tanrı’nın her sözü güvenilirdir, O kendisine sığınan herkese kalkandır.
Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
O’nun sözüne bir şey katma, Yoksa seni azarlar, yalancı çıkarsın.
Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
Ey Tanrı, iki şey diledim senden: Ben ölmeden bunları esirgeme benden.
Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
Sahtekârlığı, yalanı benden uzak tut, Bana ne yoksulluk ne de zenginlik ver; Payıma düşen ekmeği ver, yeter.
A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
Yoksa bolluktan, ‘Kimmiş RAB?’ diye seni yadsır, Ya da yoksulluktan çalar Ve Tanrım’ın adını lekelemiş olurum.
Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
“Köleyi efendisine çekiştirme, Yoksa sana lanet eder, sen de suçlu çıkarsın.
Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.
Öyleleri var ki, babalarına lanet eder, Annelerine değer vermezler.
*Van oly* nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.
Öyleleri var ki, kendilerini tertemiz sanırlar, Oysa kötülüklerinden arınmış değiller.
*Van* nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
Öyleleri var ki, kendilerinden üstün kimse yok sanır, Herkese tepeden bakarlar.
*Van* kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
Öyleleri var ki, dişleri kılıç, çeneleri bıçaktır, Mazlumlarla yoksulları yutup yeryüzünden yok ederler.
*Van* olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
Sülüğün iki kızı vardır, adları ‘Ver, ver’ dir. Hiç doymayan üç şey, ‘Yeter’ demeyen dört şey vardır:
A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
Ölüler diyarı, kısır rahim, Suya doymayan toprak ve ‘Yeter’ demeyen ateş.
A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég!
Babasıyla alay edenin, annesinin sözünü hor görenin Gözünü vadideki kargalar oyacak; O akbabalara yem olacak.
A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
Aklımın ermediği üç şey, Anlamadığım dört şey var:
E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
Kartalın gökyüzünde, Yılanın kayada, Geminin denizde izlediği yol Ve erkeğin genç kızla tuttuğu yol.
A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
Zina eden kadının yolu da şöyledir: Yer, ağzını siler, Sonra da, ‘Suç işlemedim’ der.
Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
Yeryüzü üç şeyin altında sarsılır; Katlanamadığı dört şey vardır:
Három *dolog* alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
Kölenin kral olması, Budalanın doyması,
A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
Nefret edilen kadının evlenmesi Ve hizmetçinin hanımının yerine geçmesi.
A gyűlölt asszony alatt, ha *mégis* férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
“Dünyada dört küçük yaratık var ki, Çok bilgece davranırlar:
E négy apró állata *van* a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
Karıncalar güçlü olmayan bir topluluktur, Ama yiyeceklerini yazdan biriktirirler.
A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
Kaya tavşanları da güçsüz bir topluluktur, Ama yuvalarını kaya kovuklarında yaparlar.
A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;
Çekirgelerin kralı yoktur, Ama bölük bölük ilerlerler.
Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
Kertenkele elle bile yakalanır, Ama kral saraylarında bulunur.
A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
“Yürüyüşü gösterişli üç yaratık, Davranışı gösterişli dört yaratık var:
Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.
Hayvanların en güçlüsü olan Ve hiçbir şeyin önünde pes etmeyen aslan,
Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;
Tazı, teke Ve ordusunun başındaki kral.
A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
“Eğer budala gibi kendini yücelttinse Ya da kötülük tasarladınsa, Dur ve düşün!
Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
Çünkü nasıl sütü dövünce tereyağı, Burnu sıkınca kan çıkarsa, Öfkeyi kurcalayınca da kavga çıkar.”
Mert *miképen* a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: *úgy* a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.