Proverbs 23

Bir önderle yemeğe oturduğunda Önüne konulana dikkat et.

Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.

İştahına yenilecek olursan, Daya bıçağı kendi boğazına.

És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.

Onun lezzetli yemeklerini çekmesin canın, Böyle yemeğin ardında hile olabilir.

Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.

Zengin olmak için didinip durma, Çıkar bunu aklından.

Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; *ez ilyen testi* eszességedtől szünjél meg.

Servet göz açıp kapayana dek yok olur, Kanatlanıp kartal gibi göklere uçar.

Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!

Cimrinin verdiği yemeği yeme, Lezzetli yemeklerini çekmesin canın.

Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;

Çünkü yediğin her şeyin hesabını tutar, “Ye, iç” der sana, Ama yüreği senden yana değildir.

Mert mint a ki számítgatja *a falatot* magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.

Yediğin azıcık yemeği kusarsın, Söylediğin güzel sözler de boşa gider.

A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.

Akılsıza öğüt vermeye kalkma, Çünkü senin sözlerindeki sağduyuyu küçümser.

A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.

Eski sınır taşlarının yerini değiştirme, Öksüzlerin toprağına el sürme.

Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;

Çünkü onların Velisi güçlüdür Ve onların davasını sana karşı O yürütür.

Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!

Uyarıları zihnine işle, Bilgi dolu sözlere kulak ver.

Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.

Çocuğunu terbiye etmekten geri kalma, Onu değnekle dövsen de ölmez.

Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.

Onu değnekle döversen, Canını ölüler diyarından kurtarırsın.

Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.

Oğlum, bilge yürekli olursan, Benim yüreğim de sevinir.

Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.

Dudakların doğru konuştuğunda Gönlüm de coşar.

És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.

Günahkârlara imrenmektense, Sürekli RAB korkusunda yaşa.

Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében *légy* egész napon;

Böylece bir geleceğin olur Ve umudun boşa çıkmaz.

Mert *ennek* bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.

Oğlum, dinle ve bilge ol, Yüreğini doğru yolda tut.

Hallgass te, fiam, *engem,* hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.

Aşırı şarap içenlerle, Ete düşkün oburlarla arkadaşlık etme.

Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.

Çünkü ayyaş ve obur kişi yoksullaşır, Uyuşukluk da insana paçavra giydirir.

Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.

Sana yaşam veren babanın sözlerine kulak ver, Yaşlandığı zaman anneni hor görme.

Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.

Gerçeği satın al ve satma; Bilgeliği, terbiyeyi, aklı da.

Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.

Doğru kişinin babası coştukça coşar, Bilgece davranan oğulun babası sevinir.

Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.

Annenle baban seninle coşsun, Seni doğuran sevinsin.

Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.

Oğlum, beni yürekten dinle, Gözünü gittiğim yoldan ayırma.

Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.

Çünkü fahişe derin bir çukur, Ahlaksız kadın dar bir kuyudur.

Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.

Evet, soyguncu gibi pusuda bekler Ve birçok erkeği yoldan çıkarır.

És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.

Ah çeken kim? Vah çeken kim? Kimdir çekişip duran? Yakınan kim? Boş yere yaralanan kim? Gözleri kanlı olan kim?

Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?

İçmeye oturup kalkamayanlar, Karışık şarapları denemeye gidenlerdir.

A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.

Şarabın kızıl rengine, Kadehte ışımasına, Boğazdan aşağı süzülüvermesine bakma.

Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,

Sonunda yılan gibi ısırır, Engerek gibi sokar.

Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.

Gözlerin garip şeyler görür, Aklından ahlaksızlıklar geçer.

A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.

Kendini kâh denizin ortasında, Kâh gemi direğinin tepesinde yatıyor sanırsın.

És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.

“Dövdüler beni ama incinmedim, Vurdular ama farketmedim” dersin, “Yeniden içmek için ne zaman ayılacağım?”

Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.