Ecclesiastes 10

Ölü sinekler attarın ıtırını kokutur. Biraz aptallık da bilgeliği ve saygınlığı bastırır.

Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bűnöket lecsendesít.

Bilgenin yüreği hep doğruya eğilimlidir, Akılsızın ise, hep yanlışa.

Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, a mely a fejedelemtől származik.

Yolda yürürken bile akılsızın aklı kıttır, Akılsız olduğunu herkese gösterir.

*Hogy* a bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony *sors*ban ülnek.

Yöneticinin öfkesi sana karşı alevlenirse, Yerinden ayrılma; Çünkü serinkanlılık büyük yanlışları bastırır.

Láttam, hogy a szolgák lovakon *ültek;* a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön, mint a szolgák.

Güneşin altında gördüğüm bir haksızlık var, Yöneticiden kaynaklanan bir yanlışı andırıyor:

A ki vermet ás, abba beesik; és a ki a gyepűt elhányja, megmarja azt a kígyó.

Zenginler düşük makamlarda otururken, Aptallar yüksek makamlara atanıyor.

A ki a köveket helyökből kihányja, fájdalmat szenved azok miatt; a ki hasogatja a fát, veszedelemben forog a miatt.

Köleleri at sırtında, Önderleri yerde köleler gibi yürürken gördüm.

Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig *minden dolognak* eligazítására nagy előmenetel.

[] Çukur kazan içine kendi düşer, Duvarda gedik açanı yılan sokar.

Ha megharap a kígyó, a míg meg nem varázsoltatott, azután semmi haszna nincsen a varázslónak.

Taş çıkaran taştan incinir, Odun yaran tehlikeye girer.

A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik őt.

Balta körse, ağzı bilenmemişse, Daha çok güç gerektirir; Ama bilgelik başarı doğurur.

Az ő szája beszédinek kezdete bolondság, és az ő szája *beszédinek* vége gonosz balgatagság.

Yılan büyü yapılmadan önce sokarsa, Büyücünün yararı olmaz.

És a bolond szaporítja a szót, *pedig* nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki?

Bilgenin ağzından çıkan sözler benimsenir, Oysa akılsız kendi ağzıyla yıkımına yol açar.

A bolondnak munkája elfárasztja őt, mert a városba sem tud menni.

Sözünün başı aptallık, Sonu zırdeliliktir.

Jaj néked ország, kinek a te királyod gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek.

Akılsız konuştukça konuşur. Kimse ne olacağını bilmez. Kim ona kendisinden sonra ne olacağını bildirebilir?

Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a *testnek* erejéért és nem az italért.

Akılsızın emeği kendini öylesine yıpratır ki, Kente bile nasıl gideceğini bilemez.

A restség miatt elhanyatlik a házfedél, és a kezek restsége miatt csepeg a ház.

Kralın bir çocuksa, Önderlerin sabah şölen veriyorsa, vay sana, ey ülke!

Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élőket: és a pénz szerzi meg mindezeket.

Kralın soyluysa, Önderlerin sarhoşluk için değil Güçlenmek için vaktinde yemek yiyorsa, ne mutlu sana, ey ülke!

Még a te gondolatodban is a királyt ne átkozd, és a te ágyasházadban is gonoszt a gazdagnak ne mondj: mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná a te beszédedet.

Tembellikten dam çöker, Miskinlikten çatı akar.

Şölen eğlenmek için yapılır, Şarap yaşama sevinç katar, Paraysa her ihtiyacı karşılar.

İçinden bile krala sövme, Yatak odanda zengine lanet etme, Çünkü gökte uçan kuşlar haber taşır, Kanatlı varlıklar söylediğini aktarır.