Psalms 88

Canción: Salmo para los hijos de Coré: al Músico principal: para cantar sobre Mahalath; Masquil de Hemán Ezrahíta. OH JEHOVÁ, Dios de mi salud, Día y noche clamo delante de ti.

Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklőmesternek a Mahalath- lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása.

Entre mi oración en tu presencia: Inclina tu oído á mi clamor.

Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente előtted vagyok:

Porque mi alma está harta de males, Y mi vida cercana al sepulcro.

Jusson elődbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra!

Soy contado con los que descienden al hoyo, Soy como hombre sin fuerza:

Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott.

Libre entre los muertos, Como los matados que yacen en el sepulcro, Que no te acuerdas más de ellos, Y que son cortados de tu mano.

Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.

Hasme puesto en el hoyo profundo, En tinieblas, en honduras.

A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikről többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtől.

Sobre mí se ha acostado tu ira, Y me has afligido con todas tus ondas. (Selah.)

Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.

Has alejado de mí mis conocidos: Hasme puesto por abominación á ellos: Encerrado estoy, y no puedo salir.

A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. Szela.

Mis ojos enfermaron á causa de mi aflicción: Hete llamado, oh JEHOVÁ, cada día; He extendido á ti mis manos.

Elszakasztottad ismerőseimet tőlem, útálattá tettél előttök engem; berekesztettem és ki nem jöhetek.

¿Harás tú milagro á los muertos? ¿Levantaránse los muertos para alabarte? (Selah.)

Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt; kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád terjengetem kezeimet.

¿Será contada en el sepulcro tu misericordia, Ó tu verdad en la perdición?

Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Szela.

¿Será conocida en las tinieblas tu maravilla, Ni tu justicia en la tierra del olvido?

Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hűségedet a pusztulás helyén?

Mas yo á ti he clamado, oh JEHOVÁ; Y de mañana mi oración te previno.

Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?

¿Por qué, oh JEHOVÁ, desechas mi alma? ¿Por qué escondes de mí tu rostro?

De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom:

Yo soy afligido y menesteroso: Desde la mocedad he llevado tus terrores, he estado medroso.

Miért vetsz el hát Uram engem, *és* rejted el orczádat én tőlem?

Sobre mí han pasado tus iras; Tus espantos me han cortado.

Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve; viselem a te rettentéseidet, roskadozom.

Hanme rodeado como aguas de continuo; Hanme cercado á una.

Általmentek rajtam a te búsulásaid; a te szorongatásaid elemésztettek engem.

Has alejado de mí el enemigo y el compañero; Y mis conocidos se esconden en la tiniebla.

Körülvettek engem, mint a vizek egész napon; együttesen körülöveztek engem. * (Psalms 88:19) Elszakasztottál tőlem barátot és rokont; ismerőseim a - setétség. *