Psalms 69

Al Músico principal: sobre Sosannim: Salmo de David. SÁLVAME, oh Dios, Porque las aguas han entrado hasta el alma.
Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé.
Estoy hundido en cieno profundo, donde no hay pie: He venido á abismos de aguas, y la corriente me ha anegado.
Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
Cansado estoy de llamar; mi garganta se ha enronquecido; Han desfallecido mis ojos esperando á mi Dios.
Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
Hanse aumentado más que los cabellos de mi cabeza los que me aborrecen sin causa; Hanse fortalecido mis enemigos, los que me destruyen sin por qué: He venido pues á pagar lo que no he tomado.
Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
Dios, tú sabes mi locura; Y mis delitos no te son ocultos.
Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
No sean avergonzados por mi causa los que te esperan, oh Señor JEHOVÁ de los ejércitos; No sean confusos por mí los que te buscan, oh Dios de Israel.
Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
Porque por amor de ti he sufrido afrenta; Confusión ha cubierto mi rostro.
Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
He sido extrañado de mis hermanos, Y extraño á los hijos de mi madre.
Mert te éretted viselek gyalázatot, *és* borítja pironság az én orczámat.
Porque me consumió el celo de tu casa; Y los denuestos de los que te vituperaban, cayeron sobre mí.
Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
Y lloré afligiendo con ayuno mi alma; Y esto me ha sido por afrenta.
Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
Puse además saco por mi vestido; Y vine á serles por proverbio.
Ha sírok és bőjtöléssel *gyötröm* lelkemet, az is gyalázatomra válik.
Hablaban contra mí los que se sentaban á la puerta, Y me zaherían en las canciones de los bebederos de sidra.
Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
Empero yo enderezaba mi oración á ti, oh JEHOVÁ, al tiempo de tu buena voluntad: Oh Dios, por la multitud de tu misericordia, Por la verdad de tu salud, óyeme.
A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
Sácame del lodo, y no sea yo sumergido: Sea yo libertado de los que me aborrecen, y del profundo de las aguas.
Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
No me anegue el ímpetu de las aguas, Ni me suerba la hondura, Ni el pozo cierre sobre mí su boca.
Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
Óyeme, JEHOVÁ, porque apacible es tu misericordia; Mírame conforme á la multitud de tus miseraciones.
Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
Y no escondas tu rostro de tu siervo; Porque estoy angustiado; apresúrate, óyeme.
Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
Acércate á mi alma, redímela: Líbrame á causa de mis enemigos.
És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
Tú sabes mi afrenta, y mi confusión, y mi oprobio: Delante de ti están todos mis enemigos.
Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
La afrenta ha quebrantado mi corazón, y estoy acongojado: Y esperé quien se compadeciese de mí, y no lo hubo: Y consoladores, y ninguno hallé.
Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
Pusiéronme además hiel por comida, Y en mi sed me dieron á beber vinagre.
A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Sea su mesa delante de ellos por lazo, Y lo que es para bien por tropiezo.
Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
Sean oscurecidos sus ojos para ver, Y haz siempre titubear sus lomos.
Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
Derrama sobre ellos tu ira, Y el furor de tu enojo los alcance.
Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
Sea su palacio asolado: En sus tiendas no haya morador.
Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
Porque persiguieron al que tú heriste; Y cuentan del dolor de los que tú llagaste.
Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
Pon maldad sobre su maldad, Y no entren en tu justicia.
Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
Sean raídos del libro de los vivientes, Y no sean escritos con los justos.
Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
Y yo afligido y dolorido, Tu salud, oh Dios, me defenderá.
Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
Alabaré yo el nombre de Dios con cántico, Ensalzarélo con alabanza.
Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
Y agradará á JEHOVÁ más que sacrificio de buey, Ó becerro que echa cuernos y uñas.
Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
Veránlo los humildes, y se gozarán; Buscad á Dios, y vivirá vuestro corazón.
És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
Porque JEHOVÁ oye á los menesterosos, Y no menosprecia á sus prisioneros.
Látják *ezt* majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
Alábenlo los cielos y la tierra, Los mares, y todo lo que se mueve en ellos.
Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
Porque Dios guardará á Sión, y reedificará las ciudades de Judá; Y habitarán allí, y la poseerán.
Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
Y la simiente de sus siervos la heredará, Y los que aman su nombre habitarán en ella.
Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt. * (Psalms 69:37) És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét. *