Psalms 120

Cántico gradual. Á JEHOVÁ llamé estando en angustia, Y él me respondió.

Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

Libra mi alma, oh JEHOVÁ, de labio mentiroso, De la lengua fraudulenta.

Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól *és *a csalárd nyelvtől!

¿Qué te dará, ó qué te aprovechará, Oh lengua engañosa?

Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

Agudas saetas de valiente, Con brasas de enebro.

Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

¡Ay de mí, que peregrino en Mesech, Y habito entre las tiendas de Kedar!

Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

Mucho se detiene mi alma Con los que aborrecen la paz.

Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

Yo soy pacífico: Mas ellos, así que hablo, me hacen guerra.

Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra *készek.*