Luke 20

Y ACONTECIÓ un día, que enseñando él al pueblo en el templo, y anunciando el evangelio, llegáronse los príncipes de los sacerdotes y los escribas, con los ancianos;
És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és és az evangyéliomot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók a vénekkel egybe,
Y le hablaron, diciendo: Dinos: ¿con qué potestad haces estas cosas? ¿ó quién es el que te ha dado esta potestad?
És mondának néki, így szólván: Mondd meg nékünk, micsoda hatalommal cselekszed ezeket? vagy ki az, a ki néked ezt a hatalmat adta?
Respondiendo entonces Jesús, les dijo: Os preguntaré yo también una palabra; respondedme:
Felelvén pedig, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek; mondjátok meg azért nékem:
El bautismo de Juan, ¿era del cielo, ó de los hombres?
A János keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől?
Mas ellos pensaban dentro de sí, diciendo: Si dijéremos, del cielo, dirá: ¿Por qué, pues, no le creísteis?
Azok pedig tanakodának magok közt, mondván: Ha *ezt* mondjuk: Mennyből; *azt* fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki?
Y si dijéremos, de los hombres, todo el pueblo nos apedreará: porque están ciertos que Juan era profeta.
Ha pedig *ezt* mondjuk: Emberektől; az egész nép megkövez minket: mert meg van győződve, hogy János próféta volt.
Y respondieron que no sabían de dónde.
Felelének azért, hogy ők nem tudják, honnét *vala.*
Entonces Jesús les dijo: Ni yo os digo con qué potestad hago estas cosas.
És Jézus monda nékik: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
Y comenzó á decir al pueblo esta parábola: Un hombre plantó una viña, y arrendóla á labradores, y se ausentó por mucho tiempo.
És kezdé a népnek e példázatot mondani: Egy ember plántála szőlőt, és kiadá azt munkásoknak, és hosszú időre elutazék.
Y al tiempo, envió un siervo á los labradores, para que le diesen del fruto de la viña; mas los labradores le hirieron, y enviaron vacío.
És annak idején elküldé szolgáját a munkásokhoz, hogy adjanak néki a szőlő gyümölcséből; a munkások pedig azt megvervén, üresen bocsáták el.
Y volvió á enviar otro siervo; mas ellos á éste también, herido y afrentado, le enviaron vacío.
És még másik szolgát is külde; de azok azt is megvervén és meggyalázván, üresen bocsáták el.
Y volvió á enviar al tercer siervo; mas ellos también á éste echaron herido.
És még harmadikat is külde; de azok azt is megsebesítvén, kiveték.
Entonces el señor de la viña dijo: ¿Qué haré? Enviaré mi hijo amado: quizás cuando á éste vieren, tendrán respeto.
Monda azért a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm az én szerelmes fiamat: talán azt, ha látják, megbecsülik.
Mas los labradores, viéndole, pensaron entre sí, diciendo: Éste es el heredero; venid, matémosle para que la heredad sea nuestra.
De mikor azt látták a munkások, tanakodának egymás közt, mondván: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, hogy a miénk legyen az örökség!
Y echáronle fuera de la viña, y le mataron. ¿Qué pues, les hará el señor de la viña?
És kivetvén őt a szőlőből, megölék. Mit cselekszik azért a szőlőnek ura azokkal?
Vendrá, y destruirá á estos labradores, y dará su viña á otros. Y como ellos lo oyeron, dijeron: ¡Dios nos libre!
Elmegy és elveszti azokat a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja. És mikor ezt hallották, mondának: Távol legyen *az!*
Mas él mirándolos, dice: ¿Qué pues es lo que está escrito: La piedra que condenaron los edificadores, Esta fué por cabeza de esquina?
Ő pedig reájok tekintvén, monda: Mi az tehát, a mi meg van írva: A mely követ az építők megvetettek, az lett a szegelet fejévé?
Cualquiera que cayere sobre aquella piedra, será quebrantado; mas sobre el que la piedra cayere, le desmenuzará.
Valaki erre a kőre esik, szétzúzatik; a kire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.
Y procuraban los príncipes de los sacerdotes y los escribas echarle mano en aquella hora, porque entendieron que contra ellos había dicho esta parábola: mas temieron al pueblo.
És igyekeznek vala a főpapok és az írástudók kezeiket ő reá vetni azon órában; de félének a néptől; mert megérték, hogy ő ellenök mondta e példázatot.
Y acechándole enviaron espías que se simulasen justos, para sorprenderle en palabras, para que le entregasen al principado y á la potestad del presidente.
Annakokáért vigyázván ő reá, leselkedőket küldének ki, a kik igazaknak tetteték magokat, hogy őt megfogják beszédében; hogy átadják a felsőbbségnek és a helytartó hatalmának.
Los cuales le preguntaron, diciendo: Maestro, sabemos que dices y enseñas bien, y que no tienes respeto á persona; antes enseñas el camino de Dios con verdad.
Kik megkérdezék őt, mondván: Mester, tudjuk, hogy te helyesen beszélsz és tanítasz, és személyt nem válogatsz, hanem az Istennek útját igazán tanítod:
¿Nos es lícito dar tributo á César, ó no?
Szabad-é nékünk adót fizetnünk a császárnak, vagy nem?
Mas él, entendiendo la astucia de ellos, les dijo: ¿Por qué me tentáis?
Ő pedig észrevévén álnokságukat, monda nékik: Mit kísértetek engem?
Mostradme la moneda. ¿De quién tiene la imagen y la inscripción? Y respondiendo dijeron: De César.
Mutassatok nékem egy pénzt; kinek a képe és felirata van rajta? És felelvén, mondának: A császáré.
Entonces les dijo: Pues dad á César lo que es de César; y lo que es de Dios, á Dios.
Ő pedig monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré, a császárnak, és a mi az Istené, az Istennek.
Y no pudieron reprender sus palabras delante del pueblo: antes maravillados de su respuesta, callaron.
És nem tudták őt megfogni beszédében a nép előtt; és csodálkozván az ő feleletén, elhallgatának.
Y llegándose unos de los Saduceos, los cuales niegan haber resurrección, le preguntaron,
Hozzá menvén pedig a sadduczeusok közül némelyek, a kik tagadják, hogy van feltámadás, megkérdék őt,
Diciendo: Maestro, Moisés nos escribió: Si el hermano de alguno muriere teniendo mujer, y muriere sin hijos, que su hermano tome la mujer, y levante simiente á su hermano.
Mondván: Mester, Mózes megírta nékünk, ha valakinek testvére meghal, kinek felesége volt, és magzatok nélkül hal meg, hogy annak testvére elvegye *annak* feleségét, és támasszon magot az ő testvérének.
Fueron, pues, siete hermanos: y el primero tomó mujer, y murió sin hijos.
Hét testvér vala azért: és az első feleséget vévén, meghalt magzatok nélkül;
Y la tomó el segundo, el cual también murió sin hijos.
A másik vevé el azért annak feleségét, és az *is* magzatok nélkül halt meg;
Y la tomó el tercero: asimismo también todos siete: y murieron sin dejar prole.
Akkor a harmadik vette el azt; és hasonlóképen mind a heten is; és nem hagytak magot, és meghaltak.
Y á la postre de todos murió también la mujer.
Mind ezek után pedig meghalt az asszony is.
En la resurrección, pues, ¿mujer de cuál de ellos será? porque los siete la tuvieron por mujer.
A feltámadáskor azért kinek a felesége lesz közülök? mert mind a hétnek felesége volt.
Entonces respondiendo Jesús, les dijo: Los hijos de este siglo se casan, y son dados en casamiento:
És felelvén, monda nékik Jézus: E világnak fiai házasodnak és férjhez adatnak:
Mas los que fueren tenidos por dignos de aquel siglo y de la resurrección de los muertos, ni se casan, ni son dados en casamiento:
De a kik méltókká tétetnek, hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak:
Porque no pueden ya más morir: porque son iguales á los ángeles, y son hijos de Dios, cuando son hijos de la resurrección.
Mert meg sem halhatnak többé: mert hasonlók az angyalokhoz; és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai.
Y que los muertos hayan de resucitar, aun Moisés lo enseñó en el pasaje de la zarza, cuando llama al Señor: Dios de Abraham, y Dios de Isaac, y Dios de Jacob.
Hogy pedig a halottak feltámadnak, Mózes is megjelentette a csipkebokornál, mikor az Urat Ábrahám Istenének és Izsák Istenének és Jákób Istenének mondja.
Porque Dios no es Dios de muertos, mas de vivos: porque todos viven á él.
Az Isten pedig nem a holtaknak, hanem az élőknek *Istene:* mert mindenek élnek ő néki.
Y respondiéndole unos de los escribas, dijeron: Maestro, bien has dicho.
Felelvén pedig némelyek az írástudók közül, mondának: Mester, jól mondád!
Y no osaron más preguntarle algo.
És többé semmit sem mertek tőle kérdezni.
Y él les dijo: ¿Cómo dicen que el Cristo es hijo de David?
Monda pedig nékik: Mimódon mondják, hogy a Krisztus Dávidnak fia?
Y el mismo David dice en el libro de los Salmos: Dijo el Señor á mi Señor: Siéntate á mi diestra,
Holott maga Dávid mondja a zsoltárok könyvében: Monda az Úr az én Uramnak, ülj az én jobbkezem felől,
Entre tanto que pongo tus enemigos por estrado de tus pies.
Míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
Así que David le llama Señor: ¿cómo pues es su hijo?
Dávid azért Urának mondja őt, mimódon fia tehát néki?
Y oyéndole todo el pueblo, dijo á sus discípulos:
És az egész nép hallására monda az ő tanítványainak:
Guardaos de los escribas, que quieren andar con ropas largas, y aman las salutaciones en las plazas, y las primeras sillas en las sinagogas, y los primeros asientos en las cenas;
Oltalmazzátok meg magatokat az írástudóktól, kik hosszú köntösökben akarnak járni, és szeretik a piaczokon való köszöntéseket, és a gyülekezetekben az első űlést, és a lakomákon a főhelyeket;
Que devoran las casas de las viudas, poniendo por pretexto la larga oración: éstos recibirán mayor condenación.
Kik az özvegyeknek házát felemésztik, és színből hosszan imádkoznak; ezek súlyosabb ítélet alá esnek.