Job 18

Y RESPONDIÓ Bildad Suhita, y dijo:
Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:
¿Cuándo pondréis fin á las palabras? Entended, y después hablemos.
Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg *a dolgot,* azután szóljunk.
¿Por qué somos tenidos por bestias, Y en vuestros ojos somos viles?
Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?
Oh tú, que despedazas tu alma con tu furor, ¿Será dejada la tierra por tu causa, Y serán traspasadas de su lugar las peñas?
Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?
Ciertamente la luz de los impíos será apagada, Y no resplandecerá la centella de su fuego.
Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.
La luz se oscurecerá en su tienda, Y apagaráse sobre él su lámpara.
A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.
Los pasos de su pujanza serán acortados, Y precipitarálo su mismo consejo.
Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.
Porque red será echada en sus pies, Y sobre red andará.
Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.
Lazo prenderá su calcañar: Afirmaráse la trampa contra él.
A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.
Su cuerda está escondida en la tierra, Y su torzuelo sobre la senda.
Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő *szokott* ösvényén.
De todas partes lo asombrarán temores, Y haránle huir desconcertado.
Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.
Su fuerza será hambrienta, Y á su lado estará aparejado quebrantamiento.
Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.
El primogénito de la muerte comerá los ramos de su piel, Y devorará sus miembros.
Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.
Su confianza será arrancada de su tienda, Y harále esto llevar al rey de los espantos.
Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.
En su tienda morará como si no fuese suya: Piedra azufre será esparcida sobre su morada.
Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.
Abajo se secarán sus raíces, Y arriba serán cortadas sus ramas.
Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.
Su memoria perecerá de la tierra, Y no tendrá nombre por las calles.
Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.
De la luz será lanzado á las tinieblas, Y echado fuera del mundo.
A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.
No tendrá hijo ni nieto en su pueblo, Ni quien le suceda en sus moradas.
Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.
Sobre su día se espantarán los por venir, Como ocupó el pavor á los que fueron antes.
Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.
Ciertamente tales son las moradas del impío, Y éste será el lugar del que no conoció á Dios.
Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.