Psalms 94

Doamne, Dumnezeul răzbunărilor, Tu, Dumnezeul răzbunărilor, arată-Te!

Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!

Scoală-Te, Judecătorul pămîntului, şi răsplăteşte celor mîndri după faptele lor!

Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!

Pînă cînd vor birui cei răi, Doamne, pînă cînd vor birui cei răi?

A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?

Ei ţin cuvîntări puternice, vorbesc cu trufie, şi toţi cei ce fac răul se fălesc.

Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.

Ei zdrobesc pe poporul Tău, Doamne, şi asupresc moştenirea Ta.

A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.

Junghie pe văduvă şi pe străin, ucid pe orfani,

Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.

şi zic: ,,Nu vede Domnul, şi Dumnezeul lui Iacov nu ia aminte!``

És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!

Totuş, învăţaţi-vă minte, oameni fără minte! Cînd vă veţi înţelepţi, nebunilor?

Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?

Cel ce a sădit urechea, s'ar putea să n'audă? Cel ce a întocmit ochiul, s'ar putea să nu vadă?

A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?

Cel ce pedepseşte neamurile, s'ar putea să nu pedepsească, El, care a dat omului pricepere?

A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:

Domnul cunoaşte gîndurile omului: ştie că sînt deşerte.

Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.

Ferice de omul, pe care -l pedepseşti Tu, Doamne, şi pe care -l înveţi din Legea Ta,

Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;

ca să -l linişteşti în zilele nenorocirii, pînă se va săpa groapa celui rău!

Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!

Căci Domnul nu lasă pe poporul Său, şi nu-Şi părăseşte moştenirea.

Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!

Ci se va face odată judecata după dreptate, şi toţi cei cu inima curată o vor găsi bună.

Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.

Cine mă va ajuta împotriva celor răi? Cine mă va sprijini împotriva celor ce fac răul?

Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?

De n'ar fi Domnul ajutorul meu, cît de curînd ar fi sufletul meu în tăcerea morţii!

Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.

Oridecîte ori zic: ,,Mi se clatină piciorul!`` bunătatea Ta, Doamne, mă sprijineşte totdeauna.

Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.

Cînd gînduri negre se frămîntă cu grămada înlăuntrul meu, mîngîierile Tale îmi înviorează sufletul.

Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.

Te vor pune cei răi să şezi pe scaunul lor de domnie, ei cari pregătesc nenorocirea la adăpostul legii?

Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?

Ei se strîng împotriva vieţii celui neprihănit, şi osîndesc sînge nevinovat.

Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.

Dar Domnul este turnul meu de scăpare, Dumnezeul meu este stînca mea de adăpost.

De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;

El va face să cadă asupra lor nelegiuirea, El îi va nimici prin răutatea lor; Domnul, Dumnezeul nostru, îi va nimici.

És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.