Psalms 77

(Către mai marele cîntăreţilor. După Iedutun. Un psalm al lui Asaf.) Strig cu glasul meu către Dumnezeu, strig cu glasul meu către Dumnezeu, şi El mă va asculta.

Az éneklőmesternek, Jedutunnak; Aszáfé, zsoltár.

În ziua necazului meu, caut pe Domnul; noaptea, mînile îmi stau întinse fără curmare; sufletul meu nu vrea nicio mîngîiere.

Szavamat Istenhez *emelem* és kiáltok; szavamat Istenhez *emelem,* hogy figyelmezzen reám.

Mi-aduc aminte de Dumnezeu, şi gem; mă gîndesc adînc în mine, şi mi se mîhneşte duhul. -

Nyomorúságom idején az Urat keresem; kezem feltartom éjjel szünetlenül; lelkem nem akar vigasztalást bevenni.

Tu îmi ţii ploapele deschise; şi, de mult ce mă frămînt, nu pot vorbi.

Istenről emlékezem és sóhajtok; róla gondolkodom, de elepedt az én lelkem. Szela.

Mă gîndesc la zilele de demult, la anii de odinioară.

Szemeimet ébren tartod; hánykolódom, de nem szólhatok.

Mă gîndesc la cîntările mele noaptea, cuget adînc în lăuntrul inimii mele, îmi cade duhul pe gînduri, şi zic:

Elmélkedem a régi napokról, a hajdankor éveiről.

,,Va lepăda Domnul pentru totdeauna? Şi nu va mai fi El binevoitor?

Megemlékezem éjjel az én énekeimről; szívemben elgondolkodom és azt kutatja lelkem:

S'a isprăvit bunătatea Lui pe vecie? S'a dus făgăduinţa Lui pentru totdeauna?

Avagy mindörökké elvet-é az Úr? és nem lesz-é többé jóakaró?

A uitat Dumnezeu să aibă milă? Şi -a tras El, în mînia Lui, înapoi îndurarea?`` -

Avagy végképen elfogyott-é az ő kegyelme? vagy megszűnik-é igérete nemzedékről nemzedékre?

Atunci îmi zic: ,,Ceeace mă face să sufăr, este că dreapta Celui Prea Înalt nu mai este aceeaş``...

Avagy elfelejtkezett-é könyörülni Isten? avagy elzárta-é haragjában az ő irgalmát? Szela.

Dar tot voi lăuda lucrările Domnului, căci îmi aduc aminte de minunile Tale de odinioară;

És mondám: Ez az én betegségem, hogy a Fölségesnek jobbja megváltozott.

da, mă voi gîndi la toate lucrările Tale, şi voi lua aminte la toate isprăvile Tale.

Megemlékezem az Úrnak cselekedeteiről, sőt megemlékezem hajdani csodáidról;

Dumnezeule, căile Tale sînt sfinte! Care Dumnezeu este mare ca Dumnezeul nostru?

És elmélkedem minden cselekedetedről, és tetteidről gondolkozom.

Tu eşti Dumnezeul, care faci minuni; Tu Ţi-ai arătat puterea printre popoare.

Oh Isten, a te utad szentséges; kicsoda olyan nagy Isten, mint az Isten?

Prin braţul Tău, Tu ai izbăvit pe poporul Tău, pe fiii lui Iacov şi ai lui Iosif.

Te vagy az Isten, a ki csodát mívelsz; megmutattad a népek között a te hatalmadat.

Cînd Te-au văzut apele, Dumnezeule, cînd Te-au văzut apele, s'au cutremurat, şi adîncurile s'au mişcat.

Megváltottad népedet karoddal a Jákób és a József fiait. Szela.

Norii au turnat apă cu găleata, tunetul a răsunat în nori, şi săgeţile Tale au sburat în toate părţile.

Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak téged a vizek és megfélemlének; a mélységek is megrázkódának.

Tunetul Tău a isbucnit în vîrtej de vînt, fulgerile au luminat lumea: pămîntul s'a mişcat şi s'a cutremurat.

A felhők vizet ömlesztének; megzendülének a fellegek, és a te nyílaid széllyel futkostanak.

Ţi-ai croit un drum prin mare, o cărare prin apele cele mari, şi nu Ţi s'au mai cunoscut urmele.

Mennydörgésed zúgott a forgószélben; villámlásaid megvilágosították a mindenséget; megrázkódott és megindult a föld.

Ai povăţuit pe poporul Tău ca pe o turmă, prin mîna lui Moise şi Aaron.

Utad a tengeren volt és ösvényed a nagy vizeken; és nyomaid nem látszottak meg. * (Psalms 77:21) Vezetted mint nyájat, a te népedet, Mózesnek és Áronnak kezével. *