Psalms 59

(Către mai marele cîntăreţilor. ,,Nu nimici.`` O cîntare de laudă a lui David. Făcută cînd a trimes Saul să -i împresoare casa, ca să -l omoare.) Dumnezeule, scapă-mă de vrăjmaşii mei, ocroteşte-mă de protivnicii mei!
Az éneklőmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midőn *embereket *külde Saul, és őrizék az ő házát, hogy megöljék őt.
Scapă-mă de răufăcători, izbăveşte-mă de oamenii setoşi de sînge!
Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtől, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!
Căci iată -i că stau la pîndă să-mi ia viaţa; nişte oameni porniţi la rău urzesc lucruri rele împotriva mea, fără să fiu vinovat, fără să fi păcătuit, Doamne!
Szabadíts meg engemet a gonosztevőktől, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;
Cu toată nevinovăţia mea, ei aleargă, se pregătesc: trezeşte-Te, ieşi inaintea mea, şi priveşte!
Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyűltek ellenem az erősek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!
Doamne, Dumnezeul oştirilor, Dumnezeul lui Israel, scoală-Te, ca să pedepseşti toate neamurile! N'avea milă de niciunul din aceşti vînzători nelegiuiţi. -(Oprire).
Bűnöm nélkül egybegyűlnek és készülnek *ellenem:* serkenj fel előmbe és lásd meg *ezeket!*
Se întorc în fiecare seară, urlă ca nişte cîni, şi dau ocol cetăţii.
Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. Szela.
Da, din gura lor ţîşneşte răul, pe buzele lor sînt săbii; căci zic: ,,Cine aude?``
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.
Dar Tu, Doamne, rîzi de ei, Tu Îţi baţi joc de toate neamurile.
Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, *úgy mond,* kicsoda hallja meg?
Oricare le-ar fi puterea, eu în Tine nădăjduiesc, căci Dumnezeu este scăparea mea.
Te pedig, Uram, neveted őket, és megcsúfolod mind e pogány népet.
Dumnezeul meu, în bunătatea Lui, îmi iese înainte, Dumnezeu mă face să-mi văd împlinită dorinţa faţă de cei ce mă prigonesc.
Hatalmá*val szemben* te reád vigyázok; mert Isten az én váram.
Nu -i ucide, ca să nu uite lucrul acesta poporul meu, ci fă -i să pribegească, prin puterea Ta, şi doboară -i, Doamne, Scutul nostru!
Előmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim *romlását.*
Gura lor păcătuieşte la fiecare vorbă, care le iese de pe buze: să se prindă în însăş mîndria lor, căci nu spun decît blesteme şi minciuni:
Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk!
Nimiceşte -i, în mînia Ta, prăpădeşte -i, ca să nu mai fie! Fă -i să ştie că împărăţeşte Dumnezeu peste Iacov, pînă la marginile pămîntului. -
Szájuknak vétke az ő ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.
Se întorc în fiecare seară, urlă ca nişte cîni, şi dau ocol cetăţii.
Veszítsd el őket búsulásodban, veszítsd el őket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. Szela.
Umblă încoace şi încolo după hrană, şi petrec noaptea ne sătui.
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.
Dar eu voi cînta puterea Ta; disdedimineaţă, voi lăuda bunătatea Ta. Căci Tu eşti un turn de scăpare pentru mine, un loc de adăpost în ziua necazului meu.
Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
O, Tăria mea! pe Tine Te voi lăuda, căci Dumnezeu, Dumnezeul meu cel prea bun, este turnul meu de scăpare.
Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján. * (Psalms 59:18) Én erősségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: ő az én kegyelmes Istenem! *