Psalms 18

(Către mai marele cîntăreţilor. Un psalm al lui David, robul Domnului. El a spus Domnului cuvintele cîntării acesteia, cînd l -a scăpat Domnul din mîna tuturor vrăjmaşilor săi şi din mîna lui Saul. El a zis:) ,,Te iubesc din inimă, Doamne, tăria mea!
Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből.
Doamne, Tu eşti stînca mea, cetăţuia mea, izbăvitorul meu! Dumnezeule, Tu eşti stînca mea, în care mă ascund, scutul meu, tăria care mă scapă, şi întăritura mea!
És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!
Eu strig: ,Lăudat să fie Domnul!` şi sînt izbăvit de vrăjmaşii mei.
Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.
Mă înconjuraseră legăturile morţii, şi mă îngroziseră rîurile pieirii;
Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
mă înfăşuraseră legăturile mormîntului, şi mă prinseseră laţurile morţii.
Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.
Dar, în strîmtorarea mea, am chemat pe Domnul, şi am strigat către Dumnezeul meu: din locaşul Lui, El mi -a auzit glasul, şi strigătul meu a ajuns pînă la El, pînă la urechile Lui.
A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem.
Atunci s'a sguduit pămîntul şi s'a cutremurat, temeliile munţilor s'au mişcat, şi s'au clătinat, pentru că El se mîniase.
Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.
Din nările Lui se ridica fum, şi un foc mistuitor ieşea din gura Lui: cărbuni aprinşi ţîşneau din ea.
Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.
A plecat cerurile, şi S'a pogorît: un nor gros era supt picioarele Lui.
Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.
Călărea pe un heruvim, şi sbura, venea plutind pe aripile vîntului.
Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.
Întunerecul Şi -l făcuse învelitoare, iar cortul Lui, împrejurul Lui, erau nişte ape întunecoase şi nori negri.
Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.
Din strălucirea, care se răsfrîngea înaintea Lui, ieşeau nori, cari aruncau grindină şi cărbuni de foc.
A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.
Domnul a tunat în ceruri, Cel Prea Înalt a făcut să -I răsune glasul, cu grindină şi cărbuni de foc.
Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.
A aruncat săgeţi şi a risipit pe vrăjmaşii mei, a înmulţit loviturile trăsnetului şi i -a pus pe fugă.
És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső *hullt* és eleven szén.
Atunci s'a văzut albia apelor, şi s'au descoperit temeliile lumii, la mustrarea Ta, Doamne, la vuietul suflării nărilor Tale.
És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.
El Şi -a întins mîna de sus, m'a apucat, m'a scos din apele cele mari; Ps. 144. 7.
És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.
m'a izbăvit de protivnicul meu cel puternic, de vrăjmaşii mei, cari erau mai tari decît mine.
Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.
Ei năvăliseră deodată peste mine în ziua strîmtorării mele; dar Domnul a fost sprijinul meu.
Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.
El m'a scos la loc larg, şi m'a scăpat, pentrucă mă iubeşte.
Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.
Domnul mi -a făcut după neprihănirea mea, mi -a răsplătit după curăţia mînilor mele:
És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.
căci am păzit căile Domnului, şi n'am păcătuit împotriva Dumnezeului meu.
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;
Toate poruncile Lui au fost înaintea mea, şi nu m'am depărtat dela legile Lui.
Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.
Am fost fără vină faţă de El, şi m'am păzit de fărădelegea mea.
Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.
Deaceea, Domnul mi -a răsplătit după neprihănirea mea, după curăţia mînilor mele înaintea ochilor Lui.
És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.
Cu cel bun Tu Te arăţi bun, cu omul neprihănit Te arăţi neprihănit;
És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.
cu cel curat Te arăţi curat, şi cu cel stricat Te porţi după stricăciunea lui.
Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.
Tu mîntuieşti pe poporul care se smereşte, şi smereşti privirile trufaşe.
A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.
Da, Tu îmi aprinzi lumina mea. Domnul, Dumnezeul meu, îmi luminează întunerecul meu.
Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;
Cu Tine mă năpustesc asupra unei oşti înarmate, cu Dumnezeul meu sar peste un zid întărit.
Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.
Căile lui Dumnezeu sînt desăvîrşite, Cuvîntul Domnului este încercat: El este un scut pentru toţi cei ce aleargă la El.
Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.
Căci cine este Dumnezeu, afară de Domnul, şi cine este o stîncă, afară de Dumnezeul nostru?
Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.
Dumnezeu mă încinge cu putere, şi mă povăţuieşte pe calea cea dreaptă.
Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
El îmi face picioarele ca ale cerboaicelor, şi mă aşează pe înălţimile mele
Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:
El îmi deprinde mînile la luptă, aşa că braţele mele întind arcul de aramă.
Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.
Tu îmi dai scutul mîntuirii Tale, dreapta Ta mă sprijineşte, şi îndurarea Ta mă face mare.
Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.
Tu lărgeşti drumul supt paşii mei, şi nu-mi alunecă glesnele.
És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.
Urmăresc pe vrăjmaşii mei, îi ajung, şi nu mă întorc pînă nu -i nimicesc.
Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.
Îi zdrobesc, de nu pot să se mai ridice: ei cad supt picioarele mele.
Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.
Tu mă încingi cu putere pentru luptă, şi răpui pe protivnicii mei supt picioarele mele.
Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.
Tu faci pe vrăjmaşii mei să dea dosul înaintea mea, şi eu nimicesc pe cei ce mă urăsc.
Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.
Ei strigă, dar n'are cine să -i scape! Strigă către Domnul, dar nu le răspunde!
És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.
Îi pisez ca praful, pe care -l ia vîntul, îi calc în picioare ca noroiul de pe uliţe.
Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.
Tu mă scapi din neînţelegerile poporului; mă pui în fruntea neamurilor; un popor, pe care nu -l cunoaşteam, îmi este supus.
És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.
El ascultă de mine la cea dintîi poruncă, fiii străinului mă linguşesc.
Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.
Fiilor străinului li se moaie inima de mine, şi ies tremurînd din cetăţuile lor.
A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.
Trăiască Domnul, şi binecuvîntată să fie Stînca mea! Mărit să fie Dumnezeul mîntuirii mele,
Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.
Dumnezeu, răzbunătorul meu, care îmi supune popoarele,
Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
şi mă izbăveşte de vrăjmaşii mei! Tu mă înalţi mai pesus de protivnicii mei, mă scapi de omul asupritor.
Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;
Deaceea, Doamne, Te voi lăuda printre neamuri, voi cînta spre slava Numelui Tău.
A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
El dă mari izbăviri împăratului Său, şi dă îndurare unsului Său: lui David, şi seminţei lui, pe vecie.
Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek. * (Psalms 18:51) Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké. *