Psalms 108

(O cîntare. Un psalm al lui David.) Gata îmi este inima să cînte, Dumnezeule! Voi cînta, voi suna din instrumentele mele; aceasta este slava mea!
Ének. Dávid zsoltára.
Deşteptaţi-vă, alăută şi arfă! Mă voi trezi în zori de zi.
Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is *kész.*
Te voi lăuda printre popoare, Doamne, Te voi cînta printre neamuri.
Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
Căci mare este bunătatea Ta şi se înalţă mai pe sus de ceruri, iar credincioşia Ta pînă la nori.
Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!
Înalţă-Te peste ceruri, Dumnezeule, şi fie slava Ta peste tot pămîntul!
Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!
Pentru ca prea iubiţii Tăi să fie izbăviţi, scapă-ne prin dreapta Ta, şi ascultă-ne!
Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!
Dumnezeu a vorbit în sfinţenia Lui: ,,Voi birui, voi împărţi Sihemul, voi măsura valea Sucot;
Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!
al Meu este Galaadul, al Meu Manase; Efraim este întăritura capului Meu, şi Iuda, toiagul Meu de cîrmuire;
Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
Moab este ligheanul în care Mă spăl; Îmi arunc încălţămintea asupra Edomului; strig de bucurie asupra ţării Filistenilor!``
Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.
Cine mă va duce în cetatea întărită? Cine mă va duce la Edom?
Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
Oare nu Tu, Dumnezeule, care ne-ai lepădat, şi care nu vrei să mai ieşi, Dumnezeule, cu oştirile noastre?
Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?
Dă-ne ajutor în necaz, căci zădarnic este ajutorul omului.
Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
Cu Dumnezeu vom face mari isprăvi; El va zdrobi pe vrăjmaşii noştri.
Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség! * (Psalms 108:14) Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket. *