Proverbs 9

Înţelepciunea şi -a zidit casa, şi -a tăiat cei şapte stîlpi.
Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.
Şi -a junghiat vitele, şi -a amestecat vinul, şi -a pus masa.
Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
Şi -a trimes slujnicele, şi strigă, de pe... vîrful înălţimilor cetăţii:
Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
,,Cine este prost, să vină încoace!`` Celor lipsiţi de pricepere le zice:
Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak *ezt* mondja:
,,Veniţi de mîncaţi din pînea mea, şi beţi din vinul pe care l-am amestecat!
Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
Lăsaţi prostia, şi veţi trăi, şi umblaţi pe calea priceperii!``
Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
Celce mustră pe un batjocoritor îşi trage dispreţ, şi celce caută să îndrepte pe cel rău se alege cu ocară.
A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
Nu mustra pe cel batjocoritor, ca să nu te urască; mustră pe cel înţelept, şi el te va iubi!
Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
Dă înţeleptului, şi se va face şi mai înţelept; învaţă pe cel neprihănit, şi va învăţa şi mai mult!
Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
Începutul înţelepciunii este frica de Domnul; şi ştiinţa sfinţilor, este priceperea.
A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
Prin mine ţi se vor înmulţi zilele, şi ţi se vor mări anii vieţii tale.
Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.
Dacă eşti înţelept, pentru tine eşti înţelept; dacă eşti batjocoritor, tu singur vei suferi.
Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.
Nebunia este o femeie gălăgioasă, proastă şi care nu ştie nimic.
Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.
Ea şade totuş la uşa casei sale, pe un scaun, pe înălţimile cetăţii,
És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
ca să strige la trecătorii, cari merg pe calea cea dreaptă:
Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
,,Cine este prost, să vină aici!`` Iar celui fără minte îi zice:
Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak *ezt* mondja:
,,Apele furate sînt dulci, şi pînea luată pe ascuns este plăcută!``
A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!
El nu ştie că acolo sînt morţii, şi că oaspeţii ei sînt în văile locuinţei morţilor.
És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai!