Proverbs 23

Dacă stai la masă la unul din cei mari, ia seama ce ai dinainte:

Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.

pune-ţi un cuţit în gît, dacă eşti prea lacom.

És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.

Nu pofti mîncările lui alese, căci sînt o hrană înşelătoare.

Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.

Nu te chinui ca să te îmbogăţeşti, nu-ţi pune priceperea în aceasta.

Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; *ez ilyen testi* eszességedtől szünjél meg.

Abia ţi-ai aruncat ochii spre ea şi nu mai este; căci bogăţia îşi face aripi, şi, ca vulturul, îşi ia sborul spre ceruri.

Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!

Nu mînca pînea celui pismaş, şi nu pofti mîncările lui alese,

Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;

căci el este ca unul care îşi face socotelile în suflet. ,,Mănîncă şi bea``, îţi va zice el; dar inima lui nu este cu tine.

Mert mint a ki számítgatja *a falatot* magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.

Bucata pe care ai mîncat -o, o vei vărsa, şi cuvintele plăcute pe cari le vei spune, sînt perdute.

A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.

Nu vorbi la urechea celui nebun, căci el nesocoteşte cuvintele tale înţelepte.

A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.

Nu muta hotarul văduvei, şi nu intra în ogorul orfanilor,

Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;

căci răzbunătorul lor este puternic: El le va apăra pricina împotriva ta.

Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!

Deschide-ţi inima la învăţătură, şi urechile la cuvintele ştiinţei.

Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.

Nu cruţa copilul de mustrare, căci dacă -l vei lovi cu nuiaua, nu va muri.

Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.

Lovindu -l cu nuiaua, îi scoţi sufletul din locuinţa morţilor.

Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.

Fiule, dacă-ţi va fi inima înţeleaptă, inima mea se va bucura;

Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.

şi lăuntrul meu se va veseli, cînd buzele tale vor spune ce este bine.

És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.

Să nu-ţi pizmuiască inima pe cei păcătoşi, ci să aibă totdeauna frică de Domnul;

Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében *légy* egész napon;

căci este o răsplată, şi nu ţi se va tăia nădejdea.

Mert *ennek* bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.

Ascultă, fiule, şi fii înţelept; îndreaptă-ţi inima pe calea cea dreaptă.

Hallgass te, fiam, *engem,* hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.

Nu fi printre ceice beau vin, nici printre ceice se îmbuibează cu carne.

Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.

Căci beţivul şi cel ce se dedă la îmbuibare sărăcesc, şi aţipirea te face să porţi zdrenţe.

Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.

Asculă pe tatăl tău, care te -a născut, şi nu nesocoti pe mamă-ta, cînd a îmbătrînit.

Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.

Cumpără adevărul, şi nu -l vinde, înţelepciunea, învăţătura şi priceperea.

Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.

Tatăl celui neprihănit se veseleşte, şi cel ce dă naştere unui înţelept se bucură.

Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.

Să se bucure tatăl tău şi mama ta, să se veselească cea care te -a născut.

Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.

Fiule, dă-mi inima ta, şi să găsească plăcere ochii tăi în căile Mele.

Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.

Căci curva este o groapă adîncă, şi străina o fîntînă strîmtă.

Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.

Ea pîndeşte ca un hoţ, şi măreşte între oameni numărul celor stricaţi.

És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.

Ale cui sînt vaietele? Ale cui sînt oftările? Ale cui sînt neînţelegerile? Ale cui sînt plîngerile? Ale cui sînt rănirile fără pricină? Ai cui sînt ochii roşi?

Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?

Ale celor ce întîrzie la vin, şi se duc să golească paharul cu vin amestecat.

A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.

Nu te uita la vin cînd curge roş şi face mărgăritare în pahar; el alunecă uşor,

Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,

dar pe urmă ca un şarpe muşcă şi înţeapă ca un basilisc.

Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.

Ochii ţi se vor uita după femeile altora, şi inima îţi va vorbi prostii.

A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.

Vei fi ca un om culcat în mijlocul mării, ca un om culcat pe vîrful unui catarg.

És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.

,,M'a lovit... dar nu mă doare!... M'a bătut... dar nu simt nimic! Cînd... mă voi trezi? Mai vreau vin!``

Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.