Proverbs 15

Un răspuns blînd potoleşte mînia, dar o vorbă aspră aţîţă mînia.

Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.

Limba înţelepţilor dă ştiinţă plăcută, dar gura nesocotiţilor împroaşcă nebunie. -

A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.

Ochii Domnului sînt în orice loc, ei văd pe cei răi şi pe cei buni. -

Minden helyeken *vannak* az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.

Limba dulce este un pom de viaţă, dar limba stricată zdrobeşte sufletul. -

A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.

Nesocotitul dispreţuieşte învăţătura tatălui său, dar cine ia seama la mustrare ajunge înţelept. -

A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.

În casa celui neprihănit este mare belşug, dar în cîştigurile celui rău este turburare. -

Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.

Buzele înţelepţilor samănă ştiinţa, dar inima celor nesocotiţi este stricată. -

A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.

Jertfa celor răi este o scîrbă înaintea Domnului, dar rugăciunea celor fără prihană Îi este plăcută. -

Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.

Calea celui rău este urîtă Domnului, dar El iubeşte pe cel ce umblă după neprihănire. -

Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.

Cine părăseşte cărarea este aspru pedepsit, şi cine urăşte mustrarea va muri. -

Gonosz dorgálás *jő* arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.

Locuinţa morţilor şi Adîncul sînt cunoscute Domnului, cu cît mai mult inimile oamenilor! -

A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.

Batjocoritorului nu -i place să fie mustrat, de aceea nu se duce la cei înţelepţi. -

Nem szereti a csúfoló a feddést, *és* a bölcsekhez nem megy.

O inimă veselă înseninează faţa; dar cînd inima este tristă, duhul este mîhnit. -

A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.

Inima celor pricepuţi caută ştiinţa, dar gura nesocotiţilor găseşte plăcere în nebunie. -

Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.

Toate zilele celui nenorocit sînt rele, dar cel cu inima mulţămită are un ospăţ necurmat. -

Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma *van.*

Mai bine puţin, cu frică de Domnul, de cît o mare bogăţie, cu turburare! -

Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.

Mai bine un prînz de verdeţuri, şi dragoste, de cît un bou îngrăşat, şi ură. -

Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.

Un om iute la mînie stîrneşte certuri, dar cine este încet la mînie potoleşte neînţelegerile. -

A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.

Drumul leneşului este ca un hăţiş de spini, dar cărarea celor fără prihană este netezită. -

A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.

Un fiu înţelept este bucuria tatălui său, dar un om nesocotit dispreţuieşte pe mamă-sa. -

A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.

Nebunia este o bucurie pentru cel fără minte, dar un om priceput merge pe drumul cel drept. -

A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.

Planurile nu izbutesc, cînd lipseşte o adunare care să chibzuiască, dar izbutesc cînd sînt mulţi sfetnici. -

Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.

Omul are bucurie să dea un răspuns cu gura lui, şi ce bună este o vorbă spusă la vreme potrivită! -

Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében *mondott* beszéd, oh mely igen jó!

Pentru cel înţelept cărarea vieţii duce în sus, ca să -l abată de la locuinţa morţilor, care este jos. -

Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.

Domnul surpă casa celor mîndri, dar întăreşte hotarele văduvei. -

A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.

Gîndurile rele sînt urîte Domnului, dar cuvintele prietenoase sînt curate înaintea Lui. -

Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.

Cel lacom de cîştig îşi turbură casa, dar cel ce urăşte mita va trăi. -

Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.

Inima celui neprihănit se gîndeşte ce să răspundă, dar gura celor răi împroaşcă răutăţi. -

Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.

Domnul Se depărtează de cei răi, dar ascultă rugăciunea celor neprihăniţi. -

Messze *van* az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.

O privire prietenoasă înveseleşte inima, o veste bună întăreşte oasele. -

A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.

Urechea care ia aminte la învăţăturile cari duc la viaţă, locuieşte în mijlocul înţelepţilor. -

A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.

Cel ce leapădă certarea îşi dispreţuieşte sufletul, dar cel ce ascultă mustrarea capătă pricepere. -

A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.

Frica de Domnul este şcoala înţelepciunii, şi smerenia merge înaintea slavei. -

Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.