Job 9

9:1

Iov a luat cuvîntul şi a zis:

Felele pedig Jób, és monda:

9:2

,,Ştiu bine că este aşa. Şi cum ar putea omul să-şi scoată dreptate înaintea lui Dumnezeu?

Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?

9:3

Dacă ar voi să se certe cu El, din o mie de lucruri n'ar putea să răspundă la unul singur.

Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.

9:4

A Lui este înţelepciunea, şi atotputernicia: cine I s'ar putea împotrivi fără să fie pedepsit?

Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?

9:5

El mută deodată munţii, şi -i răstoarnă în mînia Sa.

A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.

9:6

Zguduie pămîntul din temelia lui, de i se clatină stîlpii.

A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.

9:7

Porunceşte soarelui, şi soarele nu mai răsare; şi ţine stelele supt pecetea Lui.

A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.

9:8

Numai El întinde cerurile, şi umblă pe înălţimile mării.

A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.

9:9

El a făcut Ursul mare, luceafărul de seară şi Raliţele, şi stelele din ţinuturile de miazăzi.

A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.

9:10

El face lucruri mari şi nepătrunse, minuni fără număr.

A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.

9:11

Iată, El trece pe lîngă mine, şi nu -L văd, se duce şi nu -L zăresc.

Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.

9:12

Dacă apucă El, cine -L va opri? Cine -I va zice: ,,Ce faci?``

Ímé, ha elragad *valamit,* ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?

9:13

Dumnezeu nu-Şi întoarce mînia; supt El se pleacă toţi sprijinitorii mîndriei.

Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.

9:14

Şi eu, cum să -I răspund? Ce cuvinte să aleg?

Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?

9:15

Chiar dacă aş avea dreptate, nu I-aş răspunde. Nu pot decît să mă rog judecătorului.

A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.

9:16

Şi chiar dacă m'ar asculta, cînd Îl chem, tot n'aş putea crede că mi'a ascultat glasul;

Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;

9:17

El, care mă izbeşte ca într'o furtună, care îmi înmulţeşte fără pricină rănile,

A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.

9:18

care nu mă lasă să răsuflu, mă satură de amărăciune.

Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.

9:19

Să alerg la putere? El este atotputernic. La dreptate? Cine mă va apăra?

Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?

9:20

Oricîtă dreptate aş avea, gura mea mă va osîndi; şi oricît de nevinovat aş fi, El mă va arăta ca vinovat.

Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.

9:21

Nevinovat! Sînt; dar nu ţin la viaţă, îmi dispreţuiesc viaţa.

Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.

9:22

Ce-mi pasă la urma urmei? Căci, îndrăznesc s'o spun: El nimiceşte pe cel nevinovat ca şi pe cel vinovat.

Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!

9:23

Şi dacă biciul ar pricinui măcar îndată moartea!... Dar El rîde de încercările celui nevinovat.

Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.

9:24

Pămîntul este dat pe mînile celui nelegiuit; El acopere ochii judecătorilor; de nu El, apoi cine altul?

A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?

9:25

Zilele mele aleargă mai iuţi decît un alergător; fug fără să fi văzut fericirea;

Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.

9:26

trec ca şi corăbiile cele iuţi, ca vulturul care se răpede asupra prăzii.

Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.

9:27

Dacă zic: ,Vreau să-mi uit suferinţele, să-mi las întristarea, şi să fiu voios,`

Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:

9:28

sînt îngrozit de toate durerile mele. Ştiu că nu mă vei scoate nevinovat.

Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.

9:29

Şi dacă voi fi judecat vinovat, pentruce să mă mai trudesc degeaba?

Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?

9:30

Chiar dacă m'aş spăla cu zăpadă, chiar dacă mi-aş curăţi mînile cu leşie,

Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:

9:31

Tu tot m'ai cufunda în mocirlă, de s'ar scîrbi pînă şi hainele de mine!

Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.

9:32

Căci El nu este un om ca mine, ca să -I pot răspunde, şi să mergem împreună la judecată.

Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, *és* együtt pörbe állanánk.

9:33

Nici nu este vreun mijlocitor între noi, care să-şi pună mîna peste noi amîndoi.

Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!

9:34

Să-Şi tragă însă varga deasupra mea, şi să nu mă mai turbure spaima Lui.

Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:

9:35

Atunci voi vorbi şi nu mă voi teme de El. Altfel, nu sînt stăpîn pe mine.

Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!