Job 20

Ţofar din Naama a luat cuvîntul şi a zis:

Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:

,,Gîndurile mele mă silesc să răspund, şi frămîntarea mea nu-mi dă pace.

Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.

Am auzit mustrări cari mă umplu de ruşine, şi din adîncul minţii mele duhul mă face să răspund.

Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.

Nu ştii tu că, de mult de tot, de cînd a fost aşezat omul pe pămînt,

Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,

biruinţa celor răi a fost scurtă, şi bucuria nelegiuitului numai de o clipă?

Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?

Chiar dacă s'ar înălţa pînă la ceruri, şi capul i-ar ajunge pînă la nori,

Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:

va pieri pentru totdeauna, ca murdăria lui, şi cei ce -l vedeau vor zice: ,Unde este?`

Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?

Va sbura ca un vis, şi nu -l vor mai găsi; va pieri ca o vedenie de noapte.

Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.

Ochiul care -l privea nu -l va mai privi, locul în care locuia nu -l va mai zări.

A szem, a mely rá ragyogott, nem *látja* többé, és az ő helye sem törődik már vele.

Peste fiii lui vor năvăli cei săraci, şi mînile lui vor da înapoi ce a răpit cu sila.

Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.

Oasele lui, pline de vlaga tinereţii, îşi vor avea culcuşul cu el în ţărînă.

Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.

Dulce era răul în gura lui, îl ascundea subt limbă,

Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;

îl mesteca într'una şi nu -l lăsa, îl ţinea în cerul gurii:

És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:

dar hrana lui se va preface în măruntaiele lui, va ajunge în trupul lui o otravă de aspidă.

Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.

Bogăţiile înghiţite le va vărsa, Dumnezeu le va scoate din pîntecele lui.

Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.

Otravă de aspidă a supt, şi de aceea, limba năpîrcii îl va ucide.

A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,

Nu-şi va mai plimba privirile peste pîraiele şi rîurile de miere şi de lapte,

*Hogy* ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.

va da înapoi ce a cîştigat, şi nu va mai trage folos din cîştig; va da înapoi tot ce a luat, şi nu se va mai bucura de el,

A mit *másoktól* szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.

căci a asuprit pe săraci, şi i -a lăsat să piară, a dărîmat case şi nu le -a zidit la loc.

Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.

Lăcomia lui n'a cunoscut margini; dar nu va scăpa ce are mai scump.

Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.

Nimic nu scapă de lăcomia lui, dar bună starea lui nu va ţinea.

Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.

În mijlocul belşugului va fi în nevoie; mîna tuturor ticăloşilor se va ridica asupra lui.

Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.

Şi iată, ca să -i umple pîntecele, Dumnezeu va trimete peste el focul mîniei Lui, şi -l va sătura cu o ploaie de săgeţi.

Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.

Dacă va scăpa de armele de fer, îl va străpunge arcul de aramă.

Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.

Îşi smulge din trup săgeata, care schinteie la ieşirea din fierea lui, şi îl apucă spaimele morţii.

Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.

Toate nenorocirile sînt păstrate pentru comorile lui; va fi mistuit de un foc pe care nu -l va aprinde omul,

Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.

Cerurile îi vor desveli fărădelegea, şi pămîntul se va ridica împotriva lui.

Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.

Veniturile casei lui se vor perde, vor pieri în ziua mîniei lui Dumnezeu.

Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.

Aceasta este soarta pe care o păstrează Dumnezeu celui rău, aceasta este moştenirea pe care i -o hotărăşte Dumnezeu.``

Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.