Job 19

Iov a luat cuvîntul şi a zis:

Felele pedig Jób, és monda:

,,Pînă cînd îmi veţi întrista sufletul, şi mă veţi zdrobi cu cuvîntările voastre?

Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?

Iată că de zece ori m'aţi batjocorit; nu vă este ruşine să vă purtaţi aşa?

Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?

Dacă am păcătuit cu adevărat, numai eu sînt răspunzător de aceasta.

Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.

Credeţi că mă puteţi lua de sus? Credeţi că mi-aţi dovedit că sînt vinovat?

Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?

Atunci să ştiţi că Dumnezeu mă urmăreşte, şi mă înveleşte cu laţul Lui.

Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.

Iată, ţip de silnicie, şi nimeni nu răspunde; cer dreptate, şi dreptate nu este!

Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.

Mi -a tăiat orice ieşire, şi nu pot trece; a răspîndit întunerec pe cărările mele.

Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.

M'a despoiat de slava mea, mi -a luat cununa de pe cap,

Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.

m'a zdrobit din toate părţile, şi pier; mi -a smuls nădejdea ca pe un copac.

Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.

S'a aprins de mînie împotriva mea, S'a purtat cu mine ca şi cu un vrăjmaş.

Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.

Oştile Lui au pornit deodată înainte, şi-au croit drum pînă la mine, şi au tăbărît în jurul cortului meu.

Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.

A depărtat pe fraţii mei dela mine, şi prietenii mei s'au înstrăinat de mine.

Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.

Rudele mele m'au părăsit, şi cei mai deaproape ai mei m'au uitat.

Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.

Casnicii mei şi slugile mele mă privesc ca pe un străin, în ochii lor sînt un necunoscut.

Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.

Chem pe robul meu, şi nu răspunde; îl rog cu gura mea, şi degeaba.

Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.

Suflarea mea a ajuns nesuferită nevestei mele, şi duhoarea mea a ajuns nesuferită fiilor mamei mele.

Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.

Pînă şi copiii mă dispreţuiesc: dacă mă scol, ei mă ocărăsc.

Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.

Aceia în cari mă încredeam mă urăsc, aceia pe cari îi iubeam s'au întors împotriva mea.

Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.

Oasele mi se ţin de piele şi de carne; nu mi -a mai rămas decît pielea de pe dinţi.

Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.

Fie-vă milă, fie-vă milă de mine, prietenii mei! Căci mîna lui Dumnezeu m'a lovit.

Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!

Dece mă urmăriţi ca Dumnezeu? Şi nu vă mai săturaţi de carnea mea?

Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?

Oh! aş vrea ca vorbele mele să fie scrise, să fie scrise într'o carte;

Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!

aş vrea să fie săpate cu un priboi de fier şi cu plumb în stîncă pe vecie...

Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!

Dar ştiu că Răscumpărătorul meu este viu, şi că se va ridica la urmă pe pămînt.

Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.

Chiar dacă mi se va nimici pielea, şi chiar dacă nu voi mai avea carne, voi vedea totuş pe Dumnezeu.

És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.

Îl voi vedea şi-mi va fi binevoitor; ochii mei Îl vor vedea, şi nu ai altuia. Sufletul meu tînjeşte de dorul acesta înlăuntrul meu.

A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;

Atunci veţi zice: ,Pentruce -l urmăream noi?` Căci dreptatea pricinii mele va fi cunoscută.

Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! *látva,* hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.

Temeţi-vă de sabie: căci pedepsele date cu sabia sînt grozave! Şi să ştiţi că este o judecată.``

Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!