Psalms 104

Bendize, ó minha alma, ao Senhor! Senhor, Deus meu, tu és magnificentíssimo! Estás vestido de honra e de majestade,

Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!

tu que te cobres de luz como de um manto, que estendes os céus como uma cortina.

A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;

És tu que pões nas águas os vigamentos da tua morada, que fazes das nuvens o teu carro, que andas sobre as asas do vento;

A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;

que fazes dos ventos teus mensageiros, dum fogo abrasador os teus ministros.

A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.

Lançaste os fundamentos da terra, para que ela não fosse abalada em tempo algum.

Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.

Tu a cobriste do abismo, como dum vestido; as águas estavam sobre as montanhas.

Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.

À tua repreensão fugiram; à voz do teu trovão puseram-se em fuga.

Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.

Elevaram-se as montanhas, desceram os vales, até o lugar que lhes determinaste.

Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.

Limite lhes traçaste, que não haviam de ultrapassar, para que não tornassem a cobrir a terra.

Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.

És tu que nos vales fazes rebentar nascentes, que correm entre as colinas.

A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;

Dão de beber a todos os animais do campo; ali os asnos monteses matam a sua sede.

Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.

Junto delas habitam as aves dos céus; dentre a ramagem fazem ouvir o seu canto.

Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.

Da tua alta morada regas os montes; a terra se farta do fruto das tuas obras.

A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.

Fazes crescer erva para os animais, e a verdura para uso do homem, de sorte que da terra tire o alimento,

A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,

o vinho que alegra o seu coração, o azeite que faz reluzir o seu rosto, e o pão que lhe fortalece o coração.

És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.

Saciam-se as árvores do Senhor, os cedros do Líbano que ele plantou,

Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;

nos quais as aves se aninham, e a cegonha, cuja casa está nos ciprestes.

A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.

Os altos montes são um refúgio para as cabras montesas, e as rochas para os querogrilos.

A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.

Designou a lua para marcar as estações; o sol sabe a hora do seu ocaso.

Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.

Fazes as trevas, e vem a noite, na qual saem todos os animais da selva.

Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;

Os leões novos os animais bramam pela presa, e de Deus buscam o seu sustento.

Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.

Quando nasce o sol, logo se recolhem e se deitam nos seus covis.

Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;

Então sai o homem para a sua lida e para o seu trabalho, até a tarde.

Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.

Ó Senhor, quão multiformes são as tuas obras! Todas elas as fizeste com sabedoria; a terra está cheia das tuas riquezas.

Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.

Eis também o vasto e espaçoso mar, no qual se movem seres inumeráveis, animais pequenos e grandes.

Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.

Ali andam os navios, e o leviatã que formaste para nele folgar.

Amott gályák járnak *s* czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.

Todos esperam de ti que lhes dês o sustento a seu tempo.

Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.

Tu lho dás, e eles o recolhem; abres a tua mão, e eles se fartam de bens.

Adsz nékik *és* ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.

Escondes o teu rosto, e ficam perturbados; se lhes tiras a respiração, morrem, e voltam para o seu pó.

Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.

Envias o teu fôlego, e são criados; e assim renovas a face da terra.

Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.

Permaneça para sempre a glória do Senhor; regozije-se o Senhor nas suas obras;

Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;

ele olha para a terra, e ela treme; ele toca nas montanhas, e elas fumegam.

A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.

Cantarei ao Senhor enquanto eu viver; cantarei louvores ao meu Deus enquanto eu existir.

Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!

Seja-lhe agradável a minha meditação; eu me regozijarei no Senhor.

Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;

Sejam extirpados da terra os pecadores, e não subsistam mais os ímpios. Bendize, ó minha alma, ao Senhor. Louvai ao Senhor.

Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!