Job 41

Poderás tirar com anzol o leviatã, ou apertar-lhe a língua com uma corda?
Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?
Poderás meter-lhe uma corda de junco no nariz, ou com um gancho furar a sua queixada?
Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é?
Porventura te fará muitas súplicas, ou brandamente te falará?
Vajjon járul-é elődbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel?
Fará ele aliança contigo, ou o tomarás tu por servo para sempre?
Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd őt örökös szolgádul?
Brincarás com ele, como se fora um pássaro, ou o prenderás para tuas meninas?
Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é?
Farão os sócios de pesca tráfico dele, ou o dividirão entre os negociantes?
Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt?
Poderás encher-lhe a pele de arpões, ou a cabeça de fisgas?
Tele rakhatod-é nyársakkal a bőrét, avagy szigonynyal a fejét?
Põe a tua mão sobre ele; lembra-te da peleja; nunca mais o farás!
Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed.
Eis que é vã a esperança de apanhá-lo; pois não será um homem derrubado só ao vê-lo?
Ímé, az ő reménykedése csalárd; *puszta* látása is halálra ijeszt!
Ninguém há tão ousado, que se atreva a despertá-lo; quem, pois, é aquele que pode erguer-se diante de mim?
Nincs oly merész, a ki őt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe?
Quem primeiro me deu a mim, para que eu haja de retribuir-lhe? Pois tudo quanto existe debaixo de todo céu é meu.
Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém!
Não me calarei a respeito dos seus membros, nem da sua grande força, nem da graça da sua estrutura.
Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét.
Quem lhe pode tirar o vestido exterior? Quem lhe penetrará a couraça dupla?
Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be?
Quem jamais abriu as portas do seu rosto? Pois em roda dos seus dentes está o terror.
Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület *lakik!*
As suas fortes escamas são o seu orgulho, cada uma fechada como por um selo apertado.
Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva *mintegy* szorító pecséttel.
Uma à outra se chega tão perto, que nem o ar passa por entre elas.
Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegő se megy.
Umas às outras se ligam; tanto aderem entre si, que não se podem separar.
Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok.
Os seus espirros fazem resplandecer a luz, e os seus olhos são como as pestanas da alva.
Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái.
Da sua boca saem tochas; faíscas de fogo saltam dela.
A szájából szövétnekek jőnek ki, *és* tüzes szikrák omlanak ki.
Dos seus narizes procede fumaça, como de uma panela que ferve, e de juncos que ardem.
Orrlyukaiból gőz lövel elő, mint a forró fazékból és üstből.
O seu hálito faz incender os carvões, e da sua boca sai uma chama.
Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elő.
No seu pescoço reside a força; e diante dele anda saltando o terror.
Nyakszirtjén az erő tanyáz, előtte félelem ugrándozik.
Os tecidos da sua carne estão pegados entre si; ela é firme sobre ele, não se pode mover.
Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog.
O seu coração é firme como uma pedra; sim, firme como a pedra inferior dumá mó.
Szíve kemény, mint a kő, oly kemény, mint az alsó malomkő.
Quando ele se levanta, os valentes são atemorizados, e por causa da consternação ficam fora de si.
Hogyha felkél, hősök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak.
Se alguém o atacar com a espada, essa não poderá penetrar; nem tampouco a lança, nem o dardo, nem o arpão.
Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, *legyen bár* dárda, kopja vagy kelevéz.
Ele considera o ferro como palha, e o bronze como pau podre.
Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát.
A seta não o poderá fazer fugir; para ele as pedras das fundas se tornam em restolho.
A nyíl vesszője el nem űzi őt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta.
Os bastões são reputados como juncos, e ele se ri do brandir da lança.
Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását.
Debaixo do seu ventre há pontas agudas; ele se estende como um trilho sobre o lodo.
Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett.
As profundezas faz ferver, como uma panela; torna o mar como uma vasilha de unguento.
Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény.
Após si deixa uma vereda luminosa; parece o abismo tornado em brancura de cãs.
Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné *valaki,* a tenger megőszült.
Na terra não há coisa que se lhe possa comparar; pois foi feito para estar sem pavor.
Nincs e földön hozzá hasonló, a mely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen.
Ele vê tudo o que é alto; é rei sobre todos os filhos da soberba.
Lenéz minden nagy állatot, ő a király minden ragadozó felett.