Job 4

Então respondeu Elifaz, o temanita, e disse:

És felele a témáni Elifáz, és monda:

Se alguém intentar falar-te, enfadarte-ás? Mas quem poderá conter as palavras?

Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtőztetni magát a beszédben?

Eis que tens ensinado a muitos, e tens fortalecido as mãos fracas.

Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerősítetted;

As tuas palavras têm sustentado aos que cambaleavam, e os joelhos desfalecentes tens fortalecido.

A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszkető térdeket megerősítetted;

Mas agora que se trata de ti, te enfadas; e, tocando-te a ti, te desanimas.

Most, hogy rád jött *a sor,* zokon veszed; hogy téged ért *a baj,* elrettensz!

Porventura não está a tua confiança no teu temor de Deus, e a tua esperança na integridade dos teus caminhos?

Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed- é utaidnak becsületessége?

Lembra-te agora disto: qual o inocente que jamais pereceu? E onde foram os retos destruídos?

Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?

Conforme tenho visto, os que lavram iniquidade e semeiam o mal segam o mesmo.

A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.

Pelo sopro de Deus perecem, e pela rajada da sua ira são consumidos.

Az Istennek lehelletétől elvesznek, az ő haragjának szelétől elpusztulnak.

Cessa o rugido do leão, e a voz do leão feroz; os dentes dos leõezinhos se quebram.

Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.

Perece o leão velho por falta de presa, e os filhotes da leoa andam dispersos.

Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nőstény oroszlán kölykei elszélednek.

Ora, uma palavra se me disse em segredo, e os meus ouvidos perceberam um sussurro dela.

Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.

Entre pensamentos nascidos de visões noturnas, quando cai sobre os homens o sono profundo,

Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.

sobrevieram-me o espanto e o tremor, que fizeram estremecer todos os meus ossos.

Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.

Então um espírito passou por diante de mim; arrepiaram-se os cabelos do meu corpo.

Valami szellem suhant el előttem, s testemnek szőre felborzolódék.

Parou ele, mas não pude discernir a sua aparencia; um vulto estava diante dos meus olhos; houve silêncio, então ouvi uma voz que dizia:

Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim előtt, mély csend, és *ilyen* szót hallék:

Pode o homem mortal ser justo diante de Deus? Pode o varão ser puro diante do seu Criador?

Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az ő teremtője előtt tiszta-é az ember?

Eis que Deus não confia nos seus servos, e até a seus anjos atribui loucura;

Ímé az ő szolgáiban sem bízhatik és az ő angyalaiban is talál hibát:

quanto mais aos que habitam em casas de lodo, cujo fundamento está no pó, e que são esmagados pela traça!

Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!

Entre a manhã e a tarde são destruidos; perecem para sempre sem que disso se faça caso.

Reggeltől estig gyötrődnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.

Se dentro deles é arrancada a corda da sua tenda, porventura não morrem, e isso sem atingir a sabedoria?

Ha kiszakíttatik belőlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?