Psalms 9

Til sangmesteren, efter Mutlabbén; en salme av David.

Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára.

Jeg vil prise Herren av hele mitt hjerte, jeg vil forkynne alle dine undergjerninger.

Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.

Jeg vil glede og fryde mig i dig, jeg vil lovsynge ditt navn, du Høieste,

Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;

fordi mine fiender viker tilbake, faller og omkommer for ditt åsyn.

Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;

For du har hjulpet mig til rett og dom, du har satt dig på tronen som rettferdig dommer.

Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő- székben ültél, mint igaz bíró.

Du har truet hedningene, tilintetgjort den ugudelige; deres navn har du utslettet evindelig og alltid.

Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.

Fiendenes boliger er helt ødelagt for all tid, og byene har du omstyrtet, deres minne er tilintetgjort.

Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.

Og Herren troner til evig tid, han har reist sin trone til dom,

Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.

og han dømmer jorderike med rettferdighet, han avsier dom over folkene med rettvishet.

És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.

Og Herren er en borg for den undertrykte, en borg i nødens tider.

És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.

Og de som kjenner ditt navn, stoler på dig; for du har ikke forlatt dem som søker dig, Herre!

Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.

Lovsyng Herren, som bor på Sion, kunngjør blandt folkene hans store gjerninger!

Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.

For han som hevner blod, kommer de elendige i hu, han glemmer ikke deres skrik.

Mert számon kéri a *kiontott* vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.

Vær mig nådig, Herre! Se det jeg må lide av dem som hater mig, du som løfter mig op fra dødens porter,

Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;

forat jeg skal forkynne all din pris, i Sions datters porter fryde mig i din frelse.

Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.

Hedningene er sunket i den grav de gravde; deres fot er fanget i det garn de skjulte.

Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.

Herren er blitt kjent, han har holdt dom; han fanger den ugudelige i hans egne henders gjerning. Higgajon. Sela.

Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.

De ugudelige skal fare ned til dødsriket, alle hedninger, som glemmer Gud.

Seolba jutnak a gonoszok, *oda* minden nép, a mely elfeledkezik Istenről.

For ikke skal den fattige glemmes for all tid; de saktmodiges håp skal ikke gå til grunne for evig.

Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.

Reis dig, Herre! La ikke mennesker få makt, la hedningene bli dømt for ditt åsyn! La frykt komme over dem, Herre! La hedningene kjenne at de er mennesker! Sela.

Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted! * (Psalms 9:21) Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők! Szela. *