Psalms 61

Til sangmesteren, på strengelek; av David.

Az éneklőmesternek hangszerre: Dávidé.

Hør, Gud, mitt klagerop, merk på min bønn!

Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.

Fra jordens ende roper jeg til dig, mens mitt hjerte vansmekter; før mig på en klippe, som ellers blir mig for høi!

E föld széléről kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem *innen* a sziklára, a hova én nem jutok.

For du har vært min tilflukt, et sterkt tårn imot fienden.

Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen.

La mig bo i ditt telt i all evighet, la mig finne ly i dine vingers skjul! Sela.

Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! Szela.

For du, Gud, har hørt på mine løfter, du har gitt mig arv med dem som frykter ditt navn.

Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelőinek örökségét megadtad nékem.

Du vil legge dager til kongens dager, hans år skal være som slekt efter slekt,

Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre *nyujtsd.*

han skal trone evindelig for Guds åsyn; sett miskunnhet og trofasthet til å bevare ham! Så vil jeg lovsynge ditt navn til evig tid, forat jeg kan innfri mine løfter dag efter dag.

Isten előtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt. * (Psalms 61:9) Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon. *