Psalms 135

Halleluja! Lov Herrens navn, lov, I Herrens tjenere,

Dicsérjétek az Urat! Dicsérjétek az Úrnak nevét, dicsérjétek szolgái az Úrnak!

I som står i Herrens hus, i forgårdene til vår Guds hus!

A kik álltok az Úrnak házában, Istenünk házának pitvaraiban.

Lov Herren! for Herren er god, lovsyng hans navn! for det er liflig.

Dicsérjétek az Urat, mert jó az Úr; zengjétek nevét, mert gyönyörűséges!

For Herren har utvalgt sig Jakob, Israel til sin eiendom.

Mert kiválasztá magának az Úr Jákóbot, Izráelt a saját örökségéül.

Jeg vet at Herren er stor, og vår Herre større enn alle guder.

Én bizony tudom, hogy nagy az Úr, és a mi Urunk minden istennél különb.

Herren gjør alt det han vil, i himmelen og på jorden, i havene og alle dyp,

Mind megteszi az Úr, a mit akar: az egekben és a földön, a vizekben és minden mélységben.

han som lar regnskyer stige op fra jordens ende, gjør lyn til regn, fører vind ut av sine forrådshus,

Felemeli a felhőket a földnek széléről; villámlást készít, hogy eső legyen, s szelet hoz elő tárházaiból.

han som slo de førstefødte i Egypten, både mennesker og fe.

A ki megverte Égyiptom elsőszülötteit, az emberétől a baroméig.

som sendte tegn og under midt i dig, Egypten, mot Farao og mot alle hans tjenere,

Jeleket és csodákat küldött rád, oh Égyiptom, Faraóra és összes szolgáira.

han som slo mange hedningefolk og drepte mektige konger,

A ki megvert sok népet, és megölt erős királyokat:

Sihon, amorittenes konge, og Og, Basans konge, og alle Kana'ans kongeriker,

Szíhont, az Emoreusok királyát, meg Ógot, a Básán királyát, és Kanaánnak minden királyát.

og gav deres land til arv, gav Israel, sitt folk, det til arv.

És odaadta földüket örökségül; örökségül saját népének, Izráelnek.

Herre, ditt navn blir til evig tid, Herre, ditt minne fra slekt til slekt.

Uram! Örökkévaló a te neved; nemzedékről nemzedékre emlegetnek téged.

For Herren skal dømme sitt folk, og han skal miskunne sig over sine tjenere.

Mert birája az Úr az ő népének, és könyörületes az ő szolgái iránt.

Hedningenes avguder er sølv og gull, et verk av menneskers hender.

A pogányok bálványai ezüst és arany, emberi kezek alkotásai.

De har munn, men taler ikke; de har øine, men ser ikke;

Szájok van, de nem beszélnek, szemeik vannak, de nem látnak;

de har ører, men hører ikke, og det er ikke nogen ånde i deres munn.

Füleik vannak, de nem hallanak, és lehellet sincsen szájokban!

Som de selv er, blir de som gjør dem, hver den som setter sin lit til dem.

Hasonlók lesznek hozzájuk alkotóik is, *és* mindazok, a kik bíznak bennök.

Israels hus, lov Herren! Arons hus, lov Herren!

Izráel háznépe: áldjátok az Urat! Áronnak háznépe: áldjátok az Urat!

Levis hus, lov Herren! I som frykter Herren, lov Herren!

Lévinek háznépe: áldjátok az Urat! Kik félik az Urat: áldjátok az Urat!

Lovet være Herren fra Sion, han som bor i Jerusalem! Halleluja!

Áldott az Úr a Sionon, a ki Jeruzsálemben lakozik! Dicsérjétek az Urat!