Psalms 114

Da Israel drog ut av Egypten, Jakobs hus fra et folk med fremmed tungemål,

Mikor Izráel népe kijöve Égyiptomból, Jákóbnak házanépe az idegen nép közül:

da blev Juda hans helligdom, Israel hans rike.

Júda lőn az ő szentséges *népe* és Izráel az ő királysága.

Havet så det og flydde, Jordan vendte om og løp tilbake.

A tenger látá őt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula.

Fjellene hoppet som værer, haugene som unge lam.

A hegyek szöknek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak bárányai.

Hvad har hendt dig, du hav, at du flyr, du Jordan, at du vender om og løper tilbake,

Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamodál, és te Jordán, hogy hátrafordulál?

I fjell, at I hopper som værer, I hauger som unge lam?

Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai?

For Herrens åsyn bev, du jord, for Jakobs Guds åsyn,

Indulj meg te föld az Úr orczája előtt, a Jákób Istene előtt,

han som gjør klippen til en vannrik sjø, den hårde sten til en vannkilde!

A ki átváltoztatja a kősziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává.