1. Home
  2. Pair
  3. Norsk
  4. HunKar
  5. Ps.109

Psalms 109

109:1
Til sangmesteren; av David; en salme. Min lovsangs Gud, ti ikke!
Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
109:2
For ugudelighets munn og falskhets munn har de oplatt imot mig, de har talt med mig med løgnens tunge.
Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
109:3
Og med hatets ord har de omgitt mig og stridt imot mig uten årsak.
És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
109:4
Til lønn for min kjærlighet stod de mig imot, enda jeg er bare bønn.
Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
109:5
Og de la ondt på mig til lønn for godt og hat til lønn for min kjærlighet.
Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
109:6
Sett en ugudelig over ham, og la en anklager stå ved hans høire hånd!
Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
109:7
Når han dømmes, da la ham gå ut som skyldig, og la hans bønn bli til synd!
Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
109:8
La hans dager bli få, la en annen få hans embede!
Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
109:9
La hans barn bli farløse og hans hustru enke,
Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
109:10
og la hans barn flakke omkring og tigge, og la dem gå som tiggere fra sine ødelagte hjem!
És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek *eledelt.*
109:11
La ågerkaren kaste garn ut efter alt det han har, og fremmede røve frukten av hans arbeid!
Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
109:12
La ham ikke finne nogen som bevarer miskunnhet imot ham og la ingen forbarme sig over hans farløse barn!
Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson *iránta,* és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
109:13
La hans fremtid bli avskåret, deres navn bli utslettet i det annet ættledd!
Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
109:14
Hans fedres misgjerning bli ihukommet hos Herren, og hans mors synd bli ikke utslettet!
Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
109:15
De være alltid for Herrens øine, og han utrydde deres minne av jorden,
Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
109:16
fordi han ikke kom i hu å gjøre barmhjertighet, men forfulgte en mann som var fattig og elendig og bedrøvet i hjertet, og vilde drepe ham.
A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
109:17
Han elsket forbannelse, og den kom over ham; han hadde ikke lyst til velsignelse, og den blev langt borte fra ham;
Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
109:18
han klædde sig i forbannelse som sin klædning, og den trengte som vann inn i hans liv og som olje i hans ben.
Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
109:19
La den være ham som et klædebon som han dekker sig med, og som et belte som han alltid omgjorder sig med!
Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
109:20
Dette være mine motstanderes lønn fra Herren, og deres som taler ondt imot min sjel!
Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
109:21
Og du, Herre, Herre, gjør vel imot mig for ditt navns skyld! Fordi din miskunnhet er god, så redde du mig!
De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
109:22
For jeg er elendig og fattig, og mitt hjerte er gjennemboret i mitt indre.
Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
109:23
Som en skygge, når den heller, farer jeg avsted; jeg blir jaget bort som en gresshoppe.
Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
109:24
Mine knær vakler av faste, og mitt kjød svinner og er uten fedme.
Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
109:25
Og jeg er blitt til spott for dem; de ser mig og ryster på hodet.
Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
109:26
Hjelp mig, Herre min Gud, frels mig efter din miskunnhet,
Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
109:27
så de må kjenne at dette er din hånd, at du, Herre, har gjort det!
Hadd tudják meg, hogy a te kezed *munkája* ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
109:28
De forbanner, men du velsigner; de reiser sig og blir til skamme, men din tjener gleder sig.
Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
109:29
Mine motstandere skal klæ sig i vanære og svøpe sig i sin skam som i en kappe.
Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
109:30
Jeg vil storlig prise Herren med min munn, og midt iblandt mange vil jeg love ham;
Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
109:31
for han står ved den fattiges høire hånd for å frelse ham fra dem som dømmer hans sjel.
Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.

© bibleglot.com