Matthew 15

Da kom fariseere og skriftlærde fra Jerusalem til Jesus og sa: Mark.

Akkor írástudók és farizeusok jőnek vala Jézushoz, Jeruzsálemből, mondván:

Hvorfor bryter dine disipler de gamles vedtekt? de vasker jo ikke sine hender når de holder måltid.

Miért hágják át a te tanítványaid a vének rendeléseit? Mert nem mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak.

Men han svarte og sa til dem: Og I, hvorfor bryter I Guds bud for eders vedtekts skyld?

Ő pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által?

For Gud har gitt det bud: Hedre din far og din mor; og: Den som banner far eller mor, skal visselig dø;

Mert Isten parancsolta ezt, mondván: Tiszteld atyádat és anyádat, és: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon.

men I sier: Den som sier til far eller mor: Det du skulde hatt til hjelp av mig, det gir jeg til templet - han skylder ikke å hedre sin far eller sin mor.

Ti pedig ezt mondjátok: A ki atyjának vagy anyjának ezt mondja: Templomi ajándék az, a mivel megsegíthetlek, az olyan akár ne is tisztelje az ő atyját vagy anyját.

Og I har gjort Guds lov til intet for eders vedtekts skyld.

És erőtelenné tettétek az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által.

I hyklere! rett spådde Esaias om eder da han sa:

Képmutatók, igazán prófétált felőletek Ésaiás, mondván:

Dette folk ærer mig med lebene; men deres hjerte er langt borte fra mig;

Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem.

men de dyrker mig forgjeves, idet de lærer lærdommer som er menneskebud.

Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai.

Og han kalte folket til sig og sa til dem: Hør dette og forstå det:

És előszólítván a sokaságot, monda nékik: Halljátok és értsétek meg:

Ikke det som kommer inn i munnen, gjør mennesket urent; men det som går ut av munnen, det gjør mennesket urent.

Nem az fertőzteti meg az embert, a mi a szájon bemegy, hanem a mi kijön a szájból, az fertőzteti meg az embert.

Da gikk hans disipler til ham og sa: Vet du at fariseerne tok anstøt ved å høre dette ord?

Akkor hozzájárulván az ő tanítványai, mondának néki: Tudod-é, hogy a farizeusok e beszédet hallván, megbotránkoztak?

Men han svarte og sa: Enhver plante som min himmelske Fader ikke har plantet, skal rykkes op med rot.

Ő pedig felelvén, monda: Minden plánta, a melyet nem az én mennyei Atyám plántált, kitépetik.

La dem fare! de er blinde veiledere for blinde; men når en blind leder en blind, faller de begge i grøften.

Hagyjátok őket; vakoknak vak vezetői ők: ha pedig vak vezeti a vakot, mind a ketten a verembe esnek.

Da svarte Peter og sa til ham: Tyd denne lignelse for oss!

Péter pedig felelvén, monda néki: Magyarázd meg nékünk ezt a példázatot.

Men han sa: Er også I ennu uforstandige?

Jézus pedig monda: Ti is értelem nélkül vagytok-é még?

Skjønner I ikke at alt det som kommer inn i munnen, går i buken og kastes ut den naturlige vei?

Mégsem értitek-é, hogy minden, a mi a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe vettetik?

Men det som går ut av munnen, det kommer fra hjertet, og dette er det som gjør mennesket urent.

A mik pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert.

For fra hjertet kommer onde tanker: mord, hor, utukt, tyveri, falskt vidnesbyrd, bespottelse.

Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások.

Dette er det som gjør mennesket urent; men å ete med uvaskede hender gjør ikke mennesket urent.

Ezek fertőztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert.

Og Jesus gikk bort derfra, og trakk sig tilbake til landet ved Tyrus og Sidon.

És elmenvén onnét Jézus, Tirus és Sidon vidékeire tére.

Og se, en kananeisk kvinne kom fra de landemerker og ropte: Herre, du Davids sønn! miskunn dig over mig! min datter plages ille av en ond ånd.

És ímé egy kananeus asszony jövén ki abból a tartományból, kiált vala néki: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! az én leányom az ördögtől gonoszul gyötörtetik.

Men han svarte henne ikke et ord. Da gikk hans disipler til ham og bad ham og sa: Skill dig av med henne! for hun roper efter oss.

Ő pedig egy szót sem felele néki. És az ő tanítványai hozzá menvén, kérik vala őt, mondván: Bocsásd el őt, mert utánunk kiált.

Men han svarte og sa: Jeg er ikke utsendt til andre enn de fortapte får av Israels hus.

Ő pedig felelvén, monda: Nem küldettem, csak az Izráel házának elveszett juhaihoz.

Men hun kom og falt ned for ham og sa: Herre, hjelp mig!

Az asszony pedig odaérvén, leborula előtte, mondván: Uram, légy segítségül nékem!

Men han svarte og sa: Det er ikke rett å ta brødet fra barna og kaste det for de små hunder.

Ő pedig felelvén, monda: Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni.

Men hun sa: Det er sant, Herre! for de små hunder eter jo av de smuler som faller fra deres herrers bord.

Az pedig monda: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, a mik az ő uroknak asztaláról aláhullanak.

Da svarte Jesus og sa til henne: Kvinne! din tro er stor; dig skje som du vil! Og hennes datter blev helbredet fra samme stund.

Ekkor felelvén Jézus, monda néki: Óh asszony, nagy a te hited! Legyen néked a te akaratod szerint. És meggyógyula az ő leánya attól a pillanattól fogva.

Og Jesus gikk bort derfra og kom til den Galileiske Sjø, og han gikk op i fjellet og satte sig der.

És onnét távozva, méne Jézus a Galilea tengere mellé; és felmenvén a hegyre, ott leüle.

Og meget folk kom til ham, og de hadde med sig halte, blinde, stumme, vanføre og mange andre; og de la dem for hans føtter, og han helbredet dem,

És nagy sokaság megy vala hozzá, vivén magokkal sántákat, vakokat, némákat, csonkákat és sok egyebeket, és odahelyezék őket a Jézus lábai elé; és meggyógyítá őket,

så at folket undret sig da de så stumme tale, vanføre helbredes, halte gå og blinde se; og de priste Israels Gud.

Úgy hogy a sokaság álmélkodik vala, látván, hogy a némák beszélnek, a csonkák megépülnek, a sánták járnak, a vakok látnak: és dicsőíték Izráel Istenét.

Men Jesus kalte sine disipler til sig og sa: Jeg ynkes inderlig over folket; for de har alt vært hos mig i tre dager, og de har ikke noget å ete; og la dem fare fastende fra mig vil jeg ikke, forat de ikke skal vansmekte på veien.

Jézus pedig előszólítván az ő tanítványait, monda: Szánakozom e sokaságon, mert három napja immár, hogy velem vannak, és nincs mit enniök. Éhen pedig nem akarom őket elbocsátani, hogy valamiképen ki ne dőljenek az úton.

Og hans disipler sa til ham: Hvorfra skal vi her i ørkenen få brød nok til å mette så meget folk?

És mondának néki az ő tanítványai: Honnét volna e pusztában annyi kenyerünk, hogy megelégítsünk ily nagy sokaságot?

Og Jesus sa til dem: Hvor mange brød har I? De sa: Syv, og nogen få småfisker.

És monda nékik Jézus: Hány kenyeretek van? Ők pedig mondának: Hét, és néhány halunk.

Da bød han folket sette sig ned på jorden,

És parancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földön.

og han tok de syv brød og fiskene, takket og brøt dem og gav dem til disiplene, og disiplene til folket.

És vevén a hét kenyeret és a halakat, és hálákat adván, megtöré, és adá az ő tanítványainak, a tanítványok pedig a sokaságnak.

Og de åt alle sammen og blev mette; og de tok op det som blev tilovers av stykkene, syv kurver fulle.

És mindnyájan evének, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat hét teli kosárral.

Men de som hadde ett, var fire tusen menn foruten kvinner og barn.

A kik pedig ettek vala, négyezeren valának férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül.

Og da han hadde latt folket fare, gikk han i båten og kom til landet ved Magadan.

És elbocsátván a sokaságot, beszálla a hajóba, és elméne Magdala határaiba.