Luke 2

Og det skjedde i de dager at det utgikk et bud fra keiser Augustus at all verden skulde innskrives i manntall.

És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék.

Dette var den første innskrivning, i den tid Kvirinius var landshøvding i Syria.

Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó.

Og alle gikk for å la sig innskrive, hver til sin by.

Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába.

Men også Josef drog op fra Galilea, fra byen Nasaret, til Judea, til Davids stad, som heter Betlehem, fordi han var av Davids hus og ætt,

Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába,a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt;

for å la sig innskrive sammen med Maria, sin trolovede, som var fruktsommelig.

Hogy beirattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala.

Men det skjedde mens de var der, da kom tiden da hun skulde føde.

És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai.

Og hun fødte sin sønn, den førstefødte, og svøpte ham og la ham i en krybbe, fordi det ikke var rum for dem i herberget.

És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.

Og det var nogen hyrder der på stedet, som var ute på marken og holdt nattevakt over sin hjord.

Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett.

Og se, en Herrens engel stod for dem, og Herrens herlighet lyste om dem, og de blev meget forferdet.

És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének.

Og engelen sa til dem: Forferdes ikke! for se, jeg forkynner eder en stor glede, som skal vederfares alt folket!

És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:

Eder er idag en frelser født, som er Kristus, Herren, i Davids stad.

Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.

Og dette skal I ha til tegn: I skal finne et barn svøpt, liggende i en krybbe.

Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.

Og straks var det hos engelen en himmelsk hærskare, som lovet Gud og sa:

És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala:

Ære være Gud i det høieste, og fred på jorden, i mennesker hans velbehag!

Dicsőség a magasságos *mennyek*ben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!

Og det skjedde da englene var faret fra dem op til himmelen, da sa hyrdene til hverandre: La oss nu gå like til Betlehem og se dette som har hendt, og som Herren har kunngjort oss!

És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk.

Og de skyndte sig og kom og fant både Maria og Josef, og barnet som lå i krybben;

Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala.

og da de hadde sett det, fortalte de dem det ord som var sagt dem om dette barn.

És ezt látván, elhirdeték, a mi nékik a gyermek felől mondatott vala.

Og alle som hørte det, undret sig over det som blev dem sagt av hyrdene;

És mindenek, a kik hallák, elcsodálkozának azokon, a miket a pásztorok nékik mondottak.

men Maria gjemte alle disse ord og grundet på dem i sitt hjerte.

Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala.

Og hyrdene vendte tilbake, og priste og lovet Gud for alt det de hadde hørt og sett, således som det var blitt sagt dem.

A pásztorok pedig visszatérének, dicsőítvén és dícsérvén az Istent mind azok felől, a miket hallottak és láttak, a mint nékik megmondatott.

Og da åtte dager var til ende, og han skulde omskjæres, blev han kalt Jesus, det navn som engelen hadde nevnt før han blev undfanget i mors liv.

És mikor betölt a nyolcz nap, hogy a kis gyermeket körülmetéljék, nevezék az ő nevét Jézusnak, a mint őt az angyal nevezte, mielőtt fogantatott volna anyja méhében.

Og da deres renselses-dager efter Mose lov var til ende, førte de ham op til Jerusalem for å stille ham frem for Herren -

Mikor pedig betöltek *Mária* tisztulásának napjai a Mózes törvénye szerint, felvivék őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.

som det er skrevet i Herrens lov: Alt mannkjønn som åpner mors liv, skal kalles hellig for Herren -

(A mint megiratott az Úr törvényében, hogy: Minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék),

og for å gi offer, efter det som er sagt i Herrens lov, et par turtelduer eller to due-unger.

És hogy áldozatot adjanak, a szerint a mint megmondatott az Úr törvényében: Egy pár gerliczét, vagy két galambfiat.

Og se, det var en mann i Jerusalem ved navn Simeon, og denne mann var rettferdig og gudfryktig og ventet på Israels trøst; og den Hellige Ånd var over ham,

És ímé vala Jeruzsálemben egy ember, a kinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő vala, a ki várta az Izráel vigasztalását, és a Szent Lélek vala ő rajta.

og det var åpenbaret ham av den Hellige Ånd at han ikke skulde se døden før han hadde sett Herrens salvede.

És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, a míg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.

Han kom, drevet av Ånden, inn i templet, og da foreldrene førte barnet Jesus inn for å gjøre med ham som skikk var efter loven,

És ő a Lélek indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevivék szülői, hogy ő érette a törvény szokása szerint cselekedjenek,

da tok han ham på sine armer og lovet Gud og sa:

Akkor ő karjaiba vevé őt, és áldá az Istent, és monda:

Herre! nu lar du din tjener fare herfra i fred, efter ditt ord;

Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben:

for mine øine har sett din frelse,

Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,

som du har beredt for alle folks åsyn,

A melyet készítettél minden népeknek szeme láttára;

et lys til åpenbarelse for hedningene, og en herlighet for ditt folk Israel.

Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére.

Og hans far og hans mor undret sig over det som blev talt om ham.

József pedig és az ő anyja csodálkozának azokon, a miket ő felőle mondottak.

Og Simeon velsignet dem, og sa til hans mor Maria: Se, denne er satt til fall og opreisning for mange i Israel, og til et tegn som blir motsagt;

És megáldá őket Simeon, és monda Máriának, az ő anyjának: Ímé ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izráelben; és jegyül, a kinek *sokan* ellene mondanak;

men også din sjel skal et sverd gjennemstinge, forat mange hjerters tanker skal bli åpenbaret.

Sőt a te lelkedet is általhatja az éles tőr; hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek.

Og der var en profetinne, Anna, Fanuels datter, av Asers stamme; hun var kommet langt ut i årene, hadde levd med sin mann i syv år efter sin jomfrustand,

És vala egy prófétaasszony, Anna, a Fánuel leánya, az Áser nemzetségéből (ez sok időt élt, miután az ő szűzességétől fogva hét esztendeig élt férjével,

og nu for sig selv som enke inntil en alder av fire og åtti år; hun vek aldri fra templet, men tjente Gud med faste og bønn natt og dag.

És ez mintegy nyolczvannégy esztendős özvegy vala), a ki nem távozék el a templomból, hanem bőjtölésekkel és imádkozásokkal szolgál vala éjjel és nappal.

Og hun trådte til i samme stund og priste Gud, og hun talte om ham til alle dem som ventet på forløsning for Jerusalem.

Ez is ugyanazon órában oda állván, hálát adott az Úrnak, és szóla ő felőle mindeneknek, a kik Jeruzsálemben a váltságot várták.

Og da de hadde fullført alt efter Herrens lov, vendte de tilbake til Galilea, til sin by Nasaret.

És mikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatérének Galileába, az ő városukba, Názáretbe.

Men barnet vokste og blev sterkt og fullt av visdom, og Guds velbehag var over ham.

A kis gyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta.

Og hans foreldre drog hvert år til Jerusalem til påskefesten.

Az ő szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.

Og da han var tolv år gammel, drog de der op, som det var skikk på høitiden;

És mikor tizenkét esztendős lett, fölmenének Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint;

og da de hadde vært der de dager til ende, og de vendte hjem igjen, blev barnet Jesus tilbake i Jerusalem, og hans foreldre visste ikke om det.

És mikor eltelének a napok, mikor ők visszatérének, a gyermek Jézus visszamarada Jeruzsálemben; és nem vevék észre sem József, sem az ő anyja;

Men da de trodde at han var i reisefølget, kom de en dags reise frem, og lette efter ham blandt slektninger og kjenninger;

Hanem azt gondolván, hogy az úti társaságban van, egy napi járó földet menének, és keresék őt a rokonok és az ismerősök között;

og da de ikke fant ham, vendte de tilbake til Jerusalem og lette efter ham.

És mikor nem találák őt, visszamenének Jeruzsálembe, hogy megkeressék.

Og det skjedde tre dager derefter, da fant de ham i templet; der satt han midt iblandt lærerne og hørte på dem og spurte dem,

És lőn, hogy harmadnapra megtalálták őt a templomban, a doktorok között ülve, a mint őket hallgatta, és kérdezgette őket.

og alle som hørte ham, var ute av sig selv av forundring over hans forstand og svar.

És mindnyájan, a kik őt hallgatták, elálmélkodának az ő értelmén és az ő feleletein.

Og da de så ham, blev de forferdet, og hans mor sa til ham: Barn! hvorfor gjorde du oss dette? Se, din far og jeg har lett efter dig med smerte.

És meglátván őt, elcsodálkozának, és monda néki az ő anyja: Fiam, miért cselekedted ezt velünk? Ímé atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.

Og han sa til dem: Hvorfor lette I efter mig? Visste I ikke at jeg må være i min Faders hus?

Ő pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, a melyek az én Atyámnak dolgai?

Men de forstod ikke det ord han talte til dem.

De ők nem érték e beszédet, a mit ő nékik szóla.

Og han gikk ned med dem og kom til Nasaret og var dem lydig. Og hans mor gjemte alle disse ord i sitt hjerte.

És aláméne velök, és méne Názáretbe; és engedelmes vala nékik. És az ő anyja szívében tartá mind ezeket a dolgokat.

Og Jesus gikk frem i visdom og alder og yndest hos Gud og mennesker.

Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.