Job 22

Da tok Elifas fra Teman til orde og sa:
Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
Kan vel en mann være til gagn for Gud? Nei, bare sig selv gagner den forstandige.
Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!
Er det til nogen nytte for den Allmektige at du er rettferdig, eller til nogen vinning at du vandrer ulastelig?
Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
Er det for din gudsfrykts skyld han refser dig eller går i rette med dig?
A te *isteni* félelmedért fedd-é téged, és *azért* perel-é veled?
Er ikke din ondskap stor og dine misgjerninger uten ende?
Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
Du tok jo pant av dine brødre uten grunn og drog klærne av de nakne.
Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
Du gav ikke den trette vann å drikke, og den sultne nektet du brød.
Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.
Men den som gikk frem med vold, han fikk landet i eie, og den som var høit aktet, bodde i det.
A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.
Enker har du latt fare tomhendt, og farløses armer blev knust.
Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
Derfor er det snarer rundt omkring dig, og en hastig redsel forferder dig.
Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
Eller ser du ikke mørket og den vannflom som dekker dig?
Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
Er ikke Gud høi som himmelen? Og se de øverste stjerner, hvor høit de står!
Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
Og du sier: Hvad vet Gud? Kan han vel dømme gjennem mørket?
És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
Skyene er et dekke for ham, så han ikke ser noget, og på himmelens hvelving vandrer han.
Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.
Vil du følge den sti som syndens menn vandret på i de gamle dager,
Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
de som blev bortrykket før tiden, og under hvis føtter grunnen fløt bort som en strøm,
A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
de menn som sa til Gud: Vik fra oss, og som spurte hvad den Allmektige vel skulde kunne gjøre for dem,
A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
enda han hadde fylt deres hus med det som var godt? - Men de ugudeliges tanker er lang fra mine tanker. -
Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.
De rettferdige så det og gledet sig, og de uskyldige spottet dem:
Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:
Sannelig, våre fiender er tilintetgjort, og ild har fortært deres overflod.
Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!
Forlik dig nu med ham, så vil du få fred! Og så skal lykke times dig.
Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.
Ta imot lærdom av hans munn og legg dig hans ord på hjerte!
Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!
Vender du om til den Allmektige, da skal din lykke bli bygget op igjen; men du må få urett bort fra dine telt.
Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, *és* az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.
Kast ditt gull i støvet og ditt Ofir-gull blandt bekkenes stener!
Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
Så skal den Allmektige være ditt gull, være som dynger av sølv for dig,
És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
for da skal du glede dig i den Allmektige og løfte ditt åsyn til Gud.
Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
Du skal bede til ham, og han skal høre dig, og du skal opfylle dine løfter,
Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
og setter du dig noget fore, da skal det lykkes for dig, og over dine veier skal det skinne lys;
Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
når de fører nedover, skal du si: Opover! Han skal frelse den som slår sitt øie ned;
Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.
han skal redde endog den som ikke er uskyldig; ved dine henders renhet skal han bli reddet.
Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.